Alig lesz idén ebből a gyümölcsünkből, a termés 80-90%-a elpusztult

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egészen különleges mértékben csökkentette a várható cseresznyetermést a két hullámban érkező tavaszi fagy – az átlagosnak mondható 10-12 ezer tonna gyümölcs helyett idén csak 2,5 ezer tonnára lehet számítani.

Jól indult a cseresznyetermesztőknek az idei év, hiszen a fák normál időben elkezdtek rügyezni, majd virágozni. Két fagyhullám azonban teljesen átírta a forgatókönyvet, és szinte példátlanul rossz termésre számítanak a FruitVeb elemzői

Előbb április, majd május elején tért vissza az éjszakai, hajnali fagy, aminek hatására a gyümölcs várható termésének 80-90 százaléka elpusztult a legjelentősebb cseresznyetermelő vidékeken, Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben.

Épp virágoztak a cseresznyefák, amikor lecsapott a fagy – a termés nagyja odalett
Fotó: Oláh Tibor / MTI

Két fagyhullám tette tönkre a cseresznyetermést

Az első pusztító fagy április 7-én érkezett: az északnyugati országrész, a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével az egész országban –2 és –6 Celsius-fok körüli értékeket mértek, ám az északi, északkeleti országrészben, ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található, sok helyen –8 fokot is mértek. Egy nappal később a fagy a 7-én megkímélt területekre is lecsapott: a Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzetekben –4 és –8 °C közötti volt a hőmérséklet.

A két egymást követő fagyos éjszakát csak a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át, ám itt a gyümölcsültetvényeknek mindössze 10 százaléka található.

Noha a fagyot előre jelezték, úgynevezett szállított fagy pusztított, ami ellen a folyamatos légmozgás és a nagyon erős lehűlés miatt a legkorszerűbb fagyvédelmi technológiákkal sem lehetett védekezni. Ekkor a fák épp virágoztak: a legtöbb területen a virágok mintegy 80 százaléka elpusztult.

A kegyelemdöfést a május 10-i második fagyhullám vitte be: az ország északkeleti régiójában számos térségben –2 és –5 Celsius-fok közé esett a hőmérséklet.

Mindezek hatására szakértők szerint mintegy 80-90 százalékos terméskiesésre lehet számítani, ami azt jelenti, hogy az átlagosnak mondható 10-12 ezer tonna helyett idén mindössze 2-3 ezer tonna cseresznye terem majd. Sőt, talán ennél is kevesebbre, hiszen sok ültetvényen olyan gyenge termés várható, amit egyszerűen nem éri meg leszüretelni, mert többe kerül a betakarítás, mint amennyi bevételt a cseresznye értékesítése hoz.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.