Budapesten egyetlen óvóhely van csak: a lakosság 13 százaléka férne be vész esetén

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A budapesti metrót számtalan városi legenda és rejtély övezi, ám ami biztos, az az, hogy jelenleg ez a hely az egyetlen a fővárosban, ahová egy atomtámadás, háborús helyzet vagy egyéb katasztrófa esetén menekülni lehetne. Ez a védelmi rendszer a 2-es metró Déli pályaudvar és Keleti pályaudvar közötti szakaszát, valamint a 3-as metró Határ út és Újpest-Központ közötti állomásait foglalja magában.

A metró óvóhely elméleti befogadóképessége 220 000 fő, amely 12 szektorra oszlik szét. Ha figyelembe vesszük a tavalyi adatokat, miszerint Budapest lakossága 1 685 209 fő, látható, hogy vészhelyzet esetén a lakosok mindössze 13%-a juthatna be a védett területre.

Az óvóhely kapacitása véges

Fontos hangsúlyozni, hogy a 220 ezres szám is csak elméleti, hiszen a folyamatos karbantartások miatt mind a 12 szektor ritkán áll egyszerre rendelkezésre.

Idézőjel ikon

Ráadásul a bejutásra mindössze 10-20 perc jutna, mielőtt a hermetikus kapukat végleg lezárják,

függetlenül attól, hogy az óvóhely megtelt-e vagy sem.

A budapesti óvóhely ma is aktív polgári védelmi helyszín, így csak nagyon ritkán, szigorú feltételek mellett látogatható
Fotó: Eye Ubiquitous / Getty Images Hungary

Nem minden budapesti metró alkalmas a védelemre

Sajnos nem minden metróvonal alkalmas a védelemre: a földalatti túl közel van a felszínhez, a 4-es metró pedig nem acélból, hanem betontübbing-elemekből készült, így nem nyújt megfelelő biztonságot. A meglévő helyszínen szükség esetén 

a bejáratokat védő hatalmas, hermetikus kapuk lezárása után túlnyomást (expanziót) hozhatnak létre, hogy megvédjék a belső tereket az esetleges robbanások lökéshullámaitól.

A metrókban található óvóhely érkezési sorrendben fogadhatja a civil lakosságot, és nem mondható túl kényelmesnek: a túlélés maximum 72 óráig lenne biztosított itt, és étel-ital, gyógyszerek vagy pokrócok sincsenek felhalmozva.

Bár a metrókat a hidegháború alatt atombiztosra építették, a modern tömegpusztító fegyverek ellen már nem 100%-osan biztonságosak. Ennek ellenére az óvóhely a mai napig készenlétben van tartva, és természeti katasztrófák vagy politikai válságok esetén is menedéket nyújthat a lakosság számára. 

Ha kíváncsi vagy rá, mely országok a legbiztonságosabbak háború esetén, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.