Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagyon súlyos gazdasági károkat okozhat az árréscsökkentés fenntartása az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint. A lehetséges hatások közül a boltbezárás csak az egyik.
Tegnap a kormányinfón derült ki, hogy a kabinet augusztus 31-ig meghosszabbítja az árréscsökkentő intézkedéseket. A döntést az infláció megfékezésével indokolták. A lépést éles kritikával illette az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ): a szervezet szerint az eleve is hibás intézkedés fenntartása beláthatatlan következményeket okozhat a kiskereskedelemben, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, valamint a teljes magyar gazdaságban – derül ki az Index cikkéből.
A boltbezárás csak az egyik veszély
Az OKSZ a múlt héten javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak, amelyben az árréscsökkentés fokozatos kivezetésének szükségességére hívta föl a figyelmet, ám a kormány ezt láthatóan nem fogadta meg. A szervezet szerint az árréscsökkentés fenntartásának alapvetően három fő veszélye van. Az egyik, hogy már most 400 olyan település van Magyarországon, ahol nem működik élelmiszerbolt. Ez a szám a jövőben csak növekedni fog, hiszen az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát alkotó
kisebb láncok és önálló boltok üzemeltetőinek 18 százaléka tervezi egy vagy több bolt bezárását az árréscsökkentés miatt.
A második probléma, hogy az árréscsökkentés hatására sok kiskereskedelmi lánc, amely eddig túlnyomórészt hazai forrásból szerezte be az élelmiszereket, külföldi beszállítókhoz fordulhat, ami jelentős károkat okozhat a magyar mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak.
Végül az sem elhanyagolható szempont az OKSZ szerint, hogy az árréscsökkentés következményeként a kiskereskedelem elveszíti eszközeit arra, hogy hatékonyan közvetítsen a beszállítók és fogyasztók között, és nem tudja elnyelni és tompítani az árak kilengéseit.
Az OKSZ korábbi hasonló aggályaira a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszában közölte: a szervezet „hamis állításaival ellentétben az árréscsökkentés érdemben növeli a kiskereskedelmi forgalmat, így a fogyasztást is”.
