Becsületesek a magyarok? Így teljesítettünk az „elvesztett pénztárca” teszten

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Képzeld el, hogy találsz egy pénztárcát, amiben pénz, kulcs, személyes iratok vannak. Mit teszel? A becsületes megtaláló szerepét vajon akkor is felöltöd, ha épp senki nem figyel? Állítólag nehéz mérni a becsületességet, de az „elveszett pénztárca” teszt mégis képes volt meglepetést okozni a kutatóknak.

Az első, eredeti kísérlet egész pontosan 40 ország összesen 355 városának bevonásával történt. A kísérletet hotelekben, bankokban, közhivatalokban és számos kulturális intézményben bonyolították le 13 kutatósegéd közreműködésével.

A csali egy áttetsző pénztárca volt, lássuk, hogyan szerepeltek a résztvevők.

A talált pénztárca és a becsületesség

2013 és 2016 közt világszerte több mint 17 000 ügyintézőt állítottak választás elé. A teszt forgatókönyve szerint a beépített ember sietősen odalépett a pulthoz, azzal a szöveggel, hogy talált egy pénztárcát a sarkon, de nagyon siet, ezért nincs ideje megkeresni a tulajdonosát. Az átlátszó pénztárcák miatt a résztvevők láthatták annak tartalmát. A tárcák felében kulcs, bevásárlólista és névjegykártyák, a másik felében kb. 13 dollárnyi (akkori értéken kb. 3500 forintnyi) pénz volt.

Az egészséges társadalom a becsületesség alapjain nyugszik
Fotó: AndreyPopov / Getty Images Hungary

A kutatóknak volt egy feltevése: azt gondolták, hogy a pénz torzít majd a becsületességen, ugyanis korábbi tanulmányok igazolták, hogy az emberek gyakran megbocsátják maguknak kis összegű pénz ellopását. Még úgy is, hogy nagy totálban jobban szeretünk magunkra jóságos, őszinte emberként gondolni. Viszont ez a kis összeg, az ismeretlen „áldozat”, valamint az, hogy nem is tudjuk, hol veszett el végül is ez a tárgy, így rajtunk valószínűleg nem keresi majd senki, ad egy kis lejtést a pályának.

A tesztben tudtukon kívül részt vevő emberek, ebben a nagyszabású, becsületességet vizsgáló kutatásban mind a közgazdászokat, mind a kutatást lebonyolítókat meglepték.

A várakozásoktól eltérően a pénz nélküli tárcáknak csupán 46%-át, a pénzt is tartalmazóknak viszont 61%-át jelentették. Ez a minta világszerte jellemző volt, a résztvevők korától és nemétől függetlenül, vagy hogy megfigyelték-e őket a pénztárca leadásakor. Amikor a kutatók megemelték a kísértésbe esés esélyét azzal, hogy közel 100 dollárt tettek a pénztárcába, az eredmények új fordulatot vettek. Az esetek 72%-ában jelentették az elveszett pénztárcát.

Lopás vagy becsületesség 

Sok elmélet létezik, hogy miért becsületesebbek az emberek, ha a pénztárca értékesebb. 100 dollár mindenképp növeli az önös érdeket. Azonban a nemzetközi felmérések szerint az emberek már lopásnak érezték volna nagyobb összeg zsebre vágását, ami megnehezítette volna pozitív énképük fenntartását. Az is lehetséges, hogy amikor a pénzügyi tét magasabb, a pénztárca tulajdonosának feltételezett kára is az. A becsületesség melletti elköteleződésünk a munkahelyünkön más szintű lehet, így a résztvevők lehet, hogy másképp viselkedtek volna munkahelyen kívül.

A Reader's Digest felbuzdulva a fenti kísérleten, elvégezte a sajátját: 192 pénztárcát „veszítettek el” riportereik a világ különböző városaiban. Mindegyikben elhelyeztek egy nevet mobiltelefonszámmal, egy családi fotót, kuponokat és névjegykártyákat, valamint 50 dollárnak megfelelő összeget. Mind a 16 kiválasztott városban 12 pénztárcát „vesztettek el”, parkokban, bevásárlóközpontok közelében és járdákon. A tesztben Budapest is részt vett.

Így szerepelt Budapest a teszten

Gazdájához visszatalált pénztárcák: 12-ből 8.

A tizenhét éves Györfi Regina volt az egyik megtaláló, aki a pénztárcában található mobiltelefonszámot rögtön azután tárcsázta, hogy egy bevásárlóközpont területén megtalálta az elhagyott holmit. „Emlékszem, hogy az autóból apukám vette észre az út szélén elhagyott pénztárcát” – mesélte az újságnak. „A tulajdonos nagyon hálás volt, a pénztárcában lévő papírok nélkül el kellett volna halasztania az esküvőjét, amelyre még aznap került volna sor!” 

A 12-ből azonban akadt olyan is, aki nem tűnt annyira becsületesnek. Egy hatvanas évei elején járó nő a megfigyelések szerint kinyitotta a tárcát, majd bement egy közeli épületbe.

A legbecsületesebb ország: Helsinki, Finnország

Gazdájához visszatalált pénztárcák: 12-ből 11.

Lasse Luomakoski, egy 27 éves üzletember volt az egyik becsületes megtaláló. „A finnek természetüknél fogva becsületesek” – nyilatkozta. „Mi egy kicsi, csendes, szorosan összetartó közösség vagyunk. Alacsony a korrupció, még a piros lámpán sem megyünk át.” Kallio munkásnegyedében egy hatvanas éveiben járó házaspár is hasonló véleményen volt: „Természetesen visszavittük a tárcát. A becsületesség egy belső meggyőződés.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.