Becsületesek a magyarok? Így teljesítettünk az „elvesztett pénztárca” teszten

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Képzeld el, hogy találsz egy pénztárcát, amiben pénz, kulcs, személyes iratok vannak. Mit teszel? A becsületes megtaláló szerepét vajon akkor is felöltöd, ha épp senki nem figyel? Állítólag nehéz mérni a becsületességet, de az „elveszett pénztárca” teszt mégis képes volt meglepetést okozni a kutatóknak.

Az első, eredeti kísérlet egész pontosan 40 ország összesen 355 városának bevonásával történt. A kísérletet hotelekben, bankokban, közhivatalokban és számos kulturális intézményben bonyolították le 13 kutatósegéd közreműködésével.

A csali egy áttetsző pénztárca volt, lássuk, hogyan szerepeltek a résztvevők.

A talált pénztárca és a becsületesség

2013 és 2016 közt világszerte több mint 17 000 ügyintézőt állítottak választás elé. A teszt forgatókönyve szerint a beépített ember sietősen odalépett a pulthoz, azzal a szöveggel, hogy talált egy pénztárcát a sarkon, de nagyon siet, ezért nincs ideje megkeresni a tulajdonosát. Az átlátszó pénztárcák miatt a résztvevők láthatták annak tartalmát. A tárcák felében kulcs, bevásárlólista és névjegykártyák, a másik felében kb. 13 dollárnyi (akkori értéken kb. 3500 forintnyi) pénz volt.

Az egészséges társadalom a becsületesség alapjain nyugszik
Fotó: AndreyPopov / Getty Images Hungary

A kutatóknak volt egy feltevése: azt gondolták, hogy a pénz torzít majd a becsületességen, ugyanis korábbi tanulmányok igazolták, hogy az emberek gyakran megbocsátják maguknak kis összegű pénz ellopását. Még úgy is, hogy nagy totálban jobban szeretünk magunkra jóságos, őszinte emberként gondolni. Viszont ez a kis összeg, az ismeretlen „áldozat”, valamint az, hogy nem is tudjuk, hol veszett el végül is ez a tárgy, így rajtunk valószínűleg nem keresi majd senki, ad egy kis lejtést a pályának.

A tesztben tudtukon kívül részt vevő emberek, ebben a nagyszabású, becsületességet vizsgáló kutatásban mind a közgazdászokat, mind a kutatást lebonyolítókat meglepték.

A várakozásoktól eltérően a pénz nélküli tárcáknak csupán 46%-át, a pénzt is tartalmazóknak viszont 61%-át jelentették. Ez a minta világszerte jellemző volt, a résztvevők korától és nemétől függetlenül, vagy hogy megfigyelték-e őket a pénztárca leadásakor. Amikor a kutatók megemelték a kísértésbe esés esélyét azzal, hogy közel 100 dollárt tettek a pénztárcába, az eredmények új fordulatot vettek. Az esetek 72%-ában jelentették az elveszett pénztárcát.

Lopás vagy becsületesség 

Sok elmélet létezik, hogy miért becsületesebbek az emberek, ha a pénztárca értékesebb. 100 dollár mindenképp növeli az önös érdeket. Azonban a nemzetközi felmérések szerint az emberek már lopásnak érezték volna nagyobb összeg zsebre vágását, ami megnehezítette volna pozitív énképük fenntartását. Az is lehetséges, hogy amikor a pénzügyi tét magasabb, a pénztárca tulajdonosának feltételezett kára is az. A becsületesség melletti elköteleződésünk a munkahelyünkön más szintű lehet, így a résztvevők lehet, hogy másképp viselkedtek volna munkahelyen kívül.

A Reader's Digest felbuzdulva a fenti kísérleten, elvégezte a sajátját: 192 pénztárcát „veszítettek el” riportereik a világ különböző városaiban. Mindegyikben elhelyeztek egy nevet mobiltelefonszámmal, egy családi fotót, kuponokat és névjegykártyákat, valamint 50 dollárnak megfelelő összeget. Mind a 16 kiválasztott városban 12 pénztárcát „vesztettek el”, parkokban, bevásárlóközpontok közelében és járdákon. A tesztben Budapest is részt vett.

Így szerepelt Budapest a teszten

Gazdájához visszatalált pénztárcák: 12-ből 8.

A tizenhét éves Györfi Regina volt az egyik megtaláló, aki a pénztárcában található mobiltelefonszámot rögtön azután tárcsázta, hogy egy bevásárlóközpont területén megtalálta az elhagyott holmit. „Emlékszem, hogy az autóból apukám vette észre az út szélén elhagyott pénztárcát” – mesélte az újságnak. „A tulajdonos nagyon hálás volt, a pénztárcában lévő papírok nélkül el kellett volna halasztania az esküvőjét, amelyre még aznap került volna sor!” 

A 12-ből azonban akadt olyan is, aki nem tűnt annyira becsületesnek. Egy hatvanas évei elején járó nő a megfigyelések szerint kinyitotta a tárcát, majd bement egy közeli épületbe.

A legbecsületesebb ország: Helsinki, Finnország

Gazdájához visszatalált pénztárcák: 12-ből 11.

Lasse Luomakoski, egy 27 éves üzletember volt az egyik becsületes megtaláló. „A finnek természetüknél fogva becsületesek” – nyilatkozta. „Mi egy kicsi, csendes, szorosan összetartó közösség vagyunk. Alacsony a korrupció, még a piros lámpán sem megyünk át.” Kallio munkásnegyedében egy hatvanas éveiben járó házaspár is hasonló véleményen volt: „Természetesen visszavittük a tárcát. A becsületesség egy belső meggyőződés.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?