Újabb átverés van terjedőben, az SMS ezúttal parkolási szabálysértés ürügyén próbál pénzt kicsikarni a címzettekből. Nem árt odafigyelni, hogy egy norvég telefonszámról próbálkoznak a csalók.
Újabb SMS-es csalás terjed Magyarországon: ezúttal egy norvég telefonszámról követelnek parkolási bírságot – szúrta ki a Pénzcentrum, amely arra is figyelmeztet, hogy az üzenet adahalász linket tartalmaz.
Látszólag hivatalos az SMS, de valójában átverés
Újabb SMS-csalás terjed Magyarországon: a lap olvasója egy norvég telefonszámról kapott tört magyarsággal írt üzenetet, amely szerint „parkolási szabálysértés történt”, és a címzettnek 48 órája van arra, hogy fizessen, különben „a bírság túllépése esetén a bírság összege emelkedik”. Az üzenet egy linket is tartalmaz, amelyre nem tanácsos rányomni, mert biztos, hogy átverés, és ellophatják rajta keresztül az adatainkat.
Ahogy arra már a Dívány is számtalanszor felhívta a figyelmet, a csalók folyamatosan új módszereket eszelnek ki, hogy kihúzzák belőlünk a pénzünket. A rendőrség listát is készített a leggyakoribb csalástípusokról, amely szerint a hamis SMS-ek állnak az élen. Legutóbb például ugyanilyen módon nem parkolási díjat, hanem állítólagos útdíjtartozást próbáltak bevasalni a gyanútlan felhasználókon. A csalók akkor a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) nevében küldtek hivatalosnak látszó, de valójában adathalász üzeneteket, amelyek hamis weboldalra irányítottak, hogy így jussanak hozzá a banki adatokhoz.
3+1 jel, amiről felismerhetők az átverésgyanús SMS-ek
- Az ilyen üzenetekben gyakran ékezetek nélküli szavak szerepelnek, vagy helyesírási hibák fordulnak elő, általában rossz magyarsággal, helytelenül fogalmazzák meg őket.
- Legtöbbször külföldi telefonszámról érkeznek ezek az SMS-ek.
- Az üzenetben szereplő linkben nem a létező, ismert szolgáltató vagy internetes áruház webcíme, hanem általában egy betűkből és számokból kombinált hivatkozás szerepel.
A +1 általában valami aprócska ráadás szokott lenni, itt viszont talán ez a legfontosabb: a csaló SMS-ek szinte mindig sürgető jellegűek. Nem sima fizetési felszólítások, hanem azonnali cselekvésre ösztönöznek például azzal, hogy a fizetendő összeg emelkedésével fenyegetnek.
