Nem minden település kap idén ATM-et – mutatjuk a menetrendet

Olvasási idő kb. 2 perc

Idén csak az 1000 főnél több lakossal rendelkező településekre kell bankautomatát telepíteni, az 500 és 1000 fő közötti helységek jövőre kaphatnak ATM-et.

Csak bizonyos települések kapnak idén ATM-et – derült ki a tegnapi kormányinfón. A kabinet korábban döntött arról, hogy minden magyarországi településre bankautomatát kell telepítenie a pénzintézeteknek. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint idén azok a települések kapnak majd ATM-et, amelyek népessége meghaladja az 1000 főt – derül ki a Bankmonitor beszámolójából

Ennyi pénzbe kerül, hogy miden településen ATM legyen

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adataiból kitűnik: 2022-ben Magyarországon összesen 3155 település volt, melyek közül 2351-ben nem volt bankautomata. Ezek közül 1320 helység lakosainak száma haladta meg az 1000 főt, és 563 nem rendelkezett ATM-mel.

Egy ATM telepítése mintegy 4 millió forintba kerül, tehát ennek összköltsége legalább 2,25 milliárd forint.

Jövőre kerülnek sorra azok a települések, amelyeknek a népessége 500 és 1000 fő közé esik. Ilyenből 2022-ben 673 volt hazánkban, melyek nagy részében, 631-ben nem volt bankautomata. Ezek telepítése 2026-ban 2,5 milliárd forintjába fog kerülni a bankszektornak.

A kormányinfón arról nem esett szó, hogy mi lesz a sorsa az 500 főnél kevesebb lakossal rendelkező falvaknak. Amennyiben a fenti logikát követjük, az 1162 ilyen település 2027-ben kerülhet sorra. Az ATM-telepítés költsége ezekben a helységekben (1157-ben nem volt automata) meghaladhatja a 4,6 milliárd forintot.

A Bankmonitor figyelmeztet: az ilyen beruházások költségeit a pénzintézetek általában áthárítják az ügyfelekre, ugyanakkor a korábbi, a bankok és a kormány közötti egyeztetések hatására szakértők szerint ezeket a költségeket inkább csak 2026 második felében érezhetik majd meg az ügyfelek.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.