A magyar nyugdíjak adóztatása jöhet

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szakértő szerint elkerülhetetlen a magyar nyugdíjrendszer reformja: az egyik kívánatos változtatás a bruttó nyugdíjszámításra való átállás lenne Farkas András szerint. Ez a nyugdíjak adóztatását is jelenti.

Megfelelőség, korszerűség és fenntarthatóság: Farkas András, a NyugdíjGuru néven is ismert szakértő érvelése szerint ez az a három alapkritérium, amelyeknek egy nyugdíjrendszernek meg kell felelnie. A Portfolio hasábjain azt fejtegeti, hogy a jelenlegi magyar rendszerben ez nem valósul meg, így nagy reformra volna szükség.

A megfelelőség kritériumának teljesítéséhez kell az, hogy a nyugdíj megelőzze az időskori elszegényedést, helyettesítse a munkából származó jövedelmet és a nemzedékek egymás iránti szolidaritását is tükrözze.

Ha áttérnénk bruttó nyugdíjmegállapításra, az adózás révén nem érezné úgy mindenki, hogy a nyugdíjasokat a fiatalok tartják el
Fotó: Thanasis Zovoilis / Getty Images Hungary

Farkas szerint minden nyugdíjas relatív elszegényedési csúszdára kerül, mert a munka világát frissen maguk mögött hagyók járandósága az első évben igazodik ugyan az országos nettó átlagkeresethez, de már az ellátás folyósításának második évétől megkezdődik a nyugdíj vásárlóerejének relatív csökkenése, hisz a már megállapított összegeket csak az infláció mértékével emelik. Jelenleg a nyugdíjak nem alkalmasak a jövedelempótlásra, és a nemzedékek közti szolidaritás követelményének sem felelnek meg,

Idézőjel ikon

az aktív korúak ugyanis nagyon sok nyugdíjas ellátását finanszírozzák.

Ezért lenne érdemes adóztatni a nyugdíjakat

A korszerűséghez követelményéhez a nyugdíjrendszernek átláthatónak kellene lennie, ami szintén nem teljesül a NyugdíjGuru szerint, mivel senki sem tudja előre, milyen ellátásra számít. A szakértő szorgalmazná egy újfajta nyugdíjszámítást: a bruttó keresetből meghatározott bruttó nyugdíjösszeg adózna, így megszűnne az a rendszer, amelyben a nyugdíjasokra egyszerű eltartottként tekint mindenki. Emellett a lépés átláthatóbbá tenné azt, ki mennyi pénzt kap.

Farkas András szerint Magyarországon a nyugdíjrendszer finanszírozási gondjai demográfiai okokból válnak nehezen kezelhetővé 2039-2042 között:

ekkor az 1974-1977 közt születettek mennek nyugdíjba, ezzel pedig 4 év alatt 680 ezer fővel, vagyis évente 170 ezer emberrel nő a nyugdíjasok száma. Ennek kezelésére – valamint a járulékos, a nyugdíjasok számának növekedésével párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszeren keletkező nyomás enyhítésére – még nem lát kezdeményezést a szakértő, ami a fenntarthatóság kritériumának teljesülését is kétségbe vonja.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?