Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2026 januári felmérése szerint, amelyben 850 hazai cég vett részt, idén átlagosan 6,3%-os béremelés várható. Mivel a szakértők 4%-os inflációval számolnak az évre, ez a munkavállalók számára körülbelül 2%-os átlagos reálbér-növekedést jelenthet.
A kutatás rávilágított, hogy a cégek 12%-a egyáltalán nem tervez béremelést. További 15% csupán 5% alatti növekedéssel számol, míg a munkáltatók fele 5 és 9% közötti emelést tűzött ki célul. A legoptimistább réteget az a 22% képviseli, akik legalább 10%-kal tervezik növelni a kifizetéseket – hívta fel a figyelmet a HR Portal.
Összefügg a minimálbér és a 2026-os béremelés
Szektorális szinten jelentős különbségek mutatkoznak: míg az építőiparban csupán 5% körüli emelés várható, addig az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatási szektorban 6% feletti elmozdulás valószínűsíthető.
A fizikai munkakörökben az átlagosnál nagyobb, 6,1%-os emelési hajlandóság tapasztalható,
amit részben a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése kényszerít ki. A mikrovállalatok körében magasabb az emelést egyáltalán nem tervezők, illetve a 10 százalék feletti emelést tervezők aránya is.
A háromgyermekes anyák jövedelme is nő
A munkavállalók szempontjából a mérleg vegyes képet mutat: a tervek megvalósulása esetén a dolgozók 75%-a számíthat reálbére növekedésére. Ezzel szemben
a munkavállalók mintegy 18%-a reálbér-csökkenést tapasztalhat, 7% esetében pedig stagnálás várható.
A nettó kereseteket persze az egyéni élethelyzetek is befolyásolják, hiszen a háromgyermekes anyák adómentessége béremelés nélkül is növelheti a hazavihető összeget, míg a 25. évnél idősebbek esetében külön intézkedés híján akár csökkenhet is a nettó bér.
A tavalyi KSH adatokkal összhangban lévő trendek azt mutatják, hogy a magyar gazdaságban továbbra is a bérek stabil, de nem kiugró növekedése jellemző.
Ha kíváncsi vagy rá, mely településeken élnek a legjobban a magyarok, olvasd el ezt a cikkünket is!
