Az esztétikai megfontolásokon kívül fontos szerepe van.
A fuga egyrészt jelenti a kő- vagy téglafalon, illetve burkolt felületen, falon, járdán az egyes burkolóelemek, csempék között látszó vízszintes és függőleges rést, másrészt magát a hézagtömítő anyagot is, ami ezt kitölti. Összetétel szempontjából kétféle fugát különböztetünk meg: cement- és műgyanta bázisú fugázókat. De mire jó ez az egész, ha nem arra, hogy a szaki valami egyszerű melóval újabb összegeket gomboljon le rólunk?
Hát nem arra. Rengeteg haszna van.
A hőmérséklet-ingadozás hatására ugyanis az anyagok tágulnak és összehúzódnak, és hogy emiatt ne legyen kárunk, abban épp a fuga segít. Főleg az újonnan épülő házaknál fontos, hogy legyen min. 3-4 mm fuga a padlóburkolat elemei között, és kicsivel kevesebb, legalább 2-3 mm a falburkoló lapok között. Az új épületek falai, padlója még jó pár évig mozognak, ez segít távol tartani egymástól a lapokat. A burkolatok így nem károsodnak, például nem púposodnak fel.
De nem csak a ház mocorog: a lapok esetleges hőtágulásával is számolnunk kell, aminek mindenképpen helyet kell hagyni. Erre padlófűtés, falfűtés esetén fokozottan kell figyelni.
Árva Zsolt 15 éve dolgozik burkolóként Budapesten, és kérdésünkre elárulta: nemegyszer volt már olyan, hogy tégláig le kellett vernie mások munkáját egy-egy kisebb vagy nagyobb hiba miatt. „Ennek több oka lehet: legutóbb épp a fugázás volt másfél centi, pedig annyit nem lehet hagyni, mert bereped és elindul benne a víz. A fuga maximum fél centi lehet, de egyedileg kell minden helyzetet felmérni – emelte ki a szakember. – A videóblogomban külön foglalkozom a fugázással, hiszen a fuga sok szempontból nagyon fontos, a burkolásnak egyszerűen nincs vége nélküle. Az esztétikai kérdés csak az egyik szempont.” Kádak és más, kissé mozgó berendezések körül inkább szilikont használnak, mert az jóval rugalmasabb, nem reped be, így káros vízszivárgás is kisebb eséllyel alakul ki.
A szakember ebben a videóban azt mutatja meg, hogy lehet elrontani a burkolást:
