Egy kicsit mindenki tart attól, hogy ha utalni kell, akkor elírja véletlenül a számlaszámot, és futhat a pénze után. Egyes esetekben a bank automatikusan visszautalja az elutalt összeget, azonban ez nincs mindig így. Mutatjuk, mit tehetsz ebben az esetben.
A magam részéről utálom, amikor pénzt kell átutalnom, mert mindig nagyon kell figyelni arra, hogy a rengeteg szám között nehogy véletlenül félreüssek. Minden egyes alkalommal többször végignézem, hogy biztosan jól írtam-e be az adatokat, nehogy felcseréljek két számjegyet, vagy kimaradjon egy, mert azzal elég nagy problémát okoznék. De vajon mit lehet tenni, ha megtörténik a baj, és nem annak megy az utalás, akinek eredetileg szántuk?
A bank ellenőrzi, ha pénzt utalsz, de nem teljeskörűen
Amikor az internetbankodban vagy a telefonos applikációban rányomsz az utalás gombra, akkor egy megbízást küldesz a bankodnak. Ilyenkor lényegében egy szerződés jön létre köztetek, amelyben engedélyt adsz arra, hogy az általad meghatározott összeget a bankszámládról a megjelölt kedvezményezett bankszámlára áthelyezzék. Ebben az esetben nem íródik tényleges szerződés, ami papír alapú, és alá kell írni, de ekkor is szerződésnek számít a megbízás.
A banki rendszerek a megbízások befogadásakor automatikusan megvizsgálják, hogy a kedvezményezett számlaszáma formailag megfelel-e az előírásoknak. Azonban nem ellenőrzik azt, hogy a megadott számlaszámot és tulajdonosát helyesen tüntettük-e fel, mivel ezzel az információval csak a kedvezményezett bankszámláját vezető hitelintézet rendelkezik. A bankok az átutalással beérkező pénzösszegeket a bankszámlaszám alapján könyvelik le. Ha elrontottad a számlaszámot, és az elírt számlaszám véletlenül még létezik is, így az ellenőrzésen is átcsúszik, akkor az elutalt összeg egy idegen számlájára kerül át.
Mit tehetsz, ha rosszul írtad a számlaszámot a pénz utalásakor?
Ha tévesen egy létező számlára érkezne meg az utalás, akkor a bank feladata csak a korábban említett ellenőrzés. Így az elírásért nem felel, ezért nem köteles ezt a pénzt visszatéríteni. Azonban ebben az esetben is az a legjobb, ha minél gyorsabban jelzed a tévedést a bankodban, és kéred, hogy vegye fel a kapcsolatot a téves utalást kapott bankszámla tulajdonosával (bankon belüli utalás esetén) vagy a kedvezményezett bankkal a visszautalás érdekében (bankon kívüli műveletnél).
Ebben az esetben nem jár vissza automatikusan az elutalt összeg, a bank nem járhat így el, ugyanis a tévesen megadott bankszámla tulajdonosa dönt arról, hogy visszaadja-e a kapott pénzt. Ha igen, akkor a visszautalandó összegből valószínűleg levonja a visszautalás őt terhelő díját.
Ha a tévesen elutalt összeget megkapó nem akarja visszautalni, akkor jogi úton meg lehet próbálni annak a visszaszerzését, ugyanis ez jogalap nélküli gazdagodásnak minősül. Ez azt jelenti, hogy nincs érvényes jogcíme a pénz megtartására, vagyis köteles a kapott pénzt visszafizetni, azt nem tekintheti a sajátjának. Ebben az esetben fizetési meghagyást lehet hagyni neki, ha pedig az sem elégséges, akár bíróságig is lehet vinni az ügyet.
Ha az utóbbi történik, vagyis önként nem utalja vissza a téves számlatulajdonos a pénzt, akkor a banktól kell kikérned a nevét és a címét. Téves utalás esetén ez nem számít a banktitok megsértésének, tehát a magánszemély nevét és címét kiadhatja a bank. Ha pedig egy vállalkozáshoz érkezett a téves utalás, akkor annak a bankszámlaszáma nyilvánosan elérhető a cégadatok között.
Mi történik, ha nem létezik a megadott számla, ahová a pénzt utaltad?
Ha az elírás miatt olyan számlaszámot jelölsz meg, ami nem létezik, akkor azt a bank is észleli. Így ha a megadott számlaszám formailag hibás, akkor a megbízást a bank nem is tudja teljesíteni. Ha formailag rendben van, de a számlaszám nem létezik vagy megszűnt, akkor az utalást fogadó bank észleli, hogy téves utalásról lehet szó, így az összeget visszaküldi. Vagyis ebben az esetben a bank az, amely a pénzt vissza kell, hogy küldje az eredeti számlára, így tőlük kérhető az elutalt összeg, ha nem történne meg automatikusan.
A bankszámlaszám egyébként nem véletlenszerű számokból áll, így rengeteg információt tartalmaz. Az első adagból az első három szám a bank kódja, amivel a bankot lehet beazonosítani, a következő négy számjegy a fiókazonosító (a központi fióké vagy annak a bankfióknak a kódja, ahol megnyitották a számlát), a nyolcadik számjegy az ellenőrző számjegy. Ezeket az MNB egy hitelesítő táblájában megtalálhatod. A második és harmadik nyolcas számjegycsoport felépítése bankonként eltérő logikát követ. De ezek sem véletlenszerűek, hanem tartalmazzák például az ügyfélkódot és a számla típusát.
Bizonyos helyeken kamerával figyelhetnek meg téged az engedélyed nélkül, az alábbi cikkünkben összeszedtük öt ilyet.
