Eddig rosszul tudtuk: nem a vezető mögötti ülés a legbiztonságosabb az autókban

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A régebbi modelleknél talán más volt a helyzet, a modern autók esetében viszont hátul a középső ülés a legbiztonságosabb – persze csak a biztonsági öv használata mellett.

Ha valaha is gondolkodtál azon, hová a legbiztonságosabb ülni az autóban, most itt a válasz. Azzal sokan tisztában vannak, hogy az “anyósülés” a legrosszabb választás, ám sokáig tartotta magát az az elképzelés, hogy a sofőr mögötti hely a legbiztonságosabb – nos, ez nem így van. 

Ezért a középső ülés a legbiztonságosabb

A hátsó ülés azért számít biztonságosabbnak, mert messzebb van van azoktól a pontoktól, amelyeket egy ütközés során becsapódás érhet.

Tesztek szerint a középső a legbiztonságosabb ülés az autó hátuljában
Fotó: Volvo / Automotive News

Frontális karambolnál az autó eleje kapja a legnagyobb erőhatást, így az elöl ülők vannak leginkább kitéve a súlyos, akár halálos sérülések kockázatának. Oldalsó ütközés esetén pedig értelemszerűen az ajtóhoz közeli ülések a sérülékenyebbek, hiszen ott alig néhány centiméter választja el az utast a becsapódó járműtől. 

Idézőjel ikon

A középső hátsó hely azonban mindkét irányból távolabb van a becsapódástól, és ez a távolság akár életet is menthet egy baleset során.

A modern autókban a tervezés során különös figyelmet kapnak az úgynevezett gyűrődési zónák. Ezek azok a karosszériaelemek, melyek egy balesetben a fellépő erőhatásokat elnyelik – legalább részben. A fizika szabályait megszegni nem lehet, de kihasználni igen. A becsapódáskor az energiát eltűntetni nem tudjuk, így olyan helyekre kell vezetni, mint a gyűrődési zónák. 

Idézőjel ikon

A hátsó középső ülés ebből a szempontból is a legjobb, hiszen a gyűrődési zónáktól is a lehető legtávolabb helyezkedik el.

Nem elég jó helyre ülni 

A biztonságot tovább növeli, ha ezen a helyen hárompontos biztonsági öv található – ez ma már a legtöbb modern autóban alapfelszereltség.  

Régebbi modellekben még előfordul, hogy csak derékövet találunk hátul középen, ami nem nyújt elegendő védelmet – különösen frontális ütközésnél. A hárompontos öv viszont a test felső részét is rögzíti, így a hirtelen fékezésekor jobban eloszlik a terhelés, és kisebb az esélye a súlyos belső sérülések kialakulásának. 

Elsőre talán szentségtörésnek hangzik, de a gyerekülést ide szerelve a kicsik a lehető legvédettebb pozícióban utazhatnak: távol a légzsákoktól, az ajtóktól és az ablakoktól. Egyes szakértők szerint ez az a hely, ahol a legkisebb a halálos kimenetelű sérülés valószínűsége. Az autó belső szerkezete ezen a ponton a legstabilabb, és mivel a becsapódás ereje több irányból is eloszlik, az itt ülők gyakran megússzák kisebb sérüléssel, még komoly baleseteknél is. 

Mindez azonban csak akkor igaz, ha az autó összes rendelkezésre álló biztonsági berendezését és funkcióját rendeltetésszerűen használjuk. Több, az ütközések hatásait vizsgáló tanulmányba a biztonsági öv használata nem volt feltétele a kutatásba kerülésnek. Ezeknél a tanulmányoknál a hátsó ülésen utazók sérülési esélye akár 5-ször is nagyobb volt, mint az elöl ülőké. Ennek pedig egyértelműen az az oka, hogy hátul az emberek könnyelműbben kezelik a biztonsági öv használatát, így egy ütközés során a testüket nem rögzíti semmi. 

Ha kíváncsi vagy rá, hogy melyik autókat "kedvelik" a legjobban a maradak, olvasd el ezt a cikkünket is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.