Igen, a fehér kenyér is lehet kevésbé hízlaló, de ehhez egy kis trükköt kell alkalmazni. Nincs más dolgunk, mint lefagyasztani a kenyeret.
Valószínűleg mindannyian tapasztaltuk már, hogy a kenyér, különösen a fehér kenyér, pillanatok alatt meg tudja emelni a vércukorszintünket, ami problémás lehet: egy darabig nagyon aktívak vagyunk, majd hirtelen jön az álmosság. Azonban ezzel a meglepően egyszerű módszerrel elejét vehetjük ennek a jelenségnek, sőt, még a kenyér kalóriatartalmát is csökkenhetjük.
A kenyér és a keményítő
A kenyérben az igazán nagy “mumus” a keményítő. Persze szüksége van rá a szervezetnek, de hízlal és a vércukorszintet is erősen megdobja. Csakhogy nem minden keményítő viselkedik azonos módon: létezik az úgynevezett rezisztens keményítő, amely jobban ellenáll az emésztésnek, így nem bomlik le a vékonybélben, hanem eljut a vastagbélbe, ahol a jótékony bélbaktériumok hasznosítják.
Ez a folyamat lassabban emeli meg a vércukorszintet, és hosszabb távon támogathatja a bélflóra egészségét is – mintha a rezisztens keményítő probiotikumként viselkedne.
A szervezeted is hálás lesz, ha alkalmazod ezt a trükköt
Hogyan jön ide a fagyasztás? Amikor a kenyeret lehűtjük, a benne lévő keményítő részben visszarendeződik a sütést megelőző állapotba – ezt a folyamatot nevezi a tudomány retrográdációnak. A keményítő molekulái ilyenkor szorosabb szerkezetet vesznek fel, amelyhez az emésztőenzimek már nehezebben férnek hozzá.
Ha pedig a kenyeret a fagyasztás után újra felmelegítjük – ezt sütőben tegyük, kvázi “újrasütve” a kenyeret – ez a hatás még tovább erősödhet.
Kutatások szerint a fagyasztás és az utána való felmelegítés kombinációja akár jelentősen is mérsékelheti a kenyér glikémiás indexét. Egyes mérések arra utalnak, hogy akár a felére is csökkentheti a vércukorszint-ingadozást, különösen fehér kenyér esetén.
Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi kenyérből felszabaduló cukor lassabban szívódik fel, így elkerülhetjük az étkezés utáni gyors energiazuhanást, és hosszabban maradhatunk jóllakottak.
Kevésbé hízlal?
A fagyasztásnak egy másik előnye is van: a rezisztens keményítő energiatartalma így alacsonyabb, mint a gyorsan lebomló változaté, vagyis kevésbé hízlal.
Míg az emészthető keményítő nagyjából 4 kalóriát tartalmaz grammonként, a rezisztens forma csupán körülbelül 2,5 kalóriát. Ez önmagában nem drámai különbség, de hosszabb távon, rendszeres fogyasztás mellett apránként már sokat számít.
Természetesen nem minden kenyér reagál ugyanúgy. A fehér kenyérnél látványosabb a változás, hiszen abban több az egyszerű keményítő, amely át tud alakulni rezisztens formává. A teljes kiőrlésű, magos vagy kovászos kenyerekben eleve több a rost és a természetes rezisztens keményítő, így a fagyasztás hatása már nem olyan feltűnő.
Fontos ugyanakkor a mértékletesség. Ha a kenyeret túl sokáig tartjuk a fagyasztóban, az rontja az állagát: a jégkristályok kiszáríthatják a belsejét, és a kenyér elveszíti a frissességét. Az újrasütésnél is érdemes óvatosnak lennünk – ha túlsütjük, a megégett részekben olyan vegyületek képződhetnek, amelyek negatív hatással lehetnek a kenyér ízére és nem tesznek jót nekünk.
Ha kíváncsi vagy, mik azok az ételek, amelyeket nem szabad lefagyasztani, olvasd el ezt a cikkünket is.
