Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem valószínű, hogy valaha is szembetalálod magad egy vérszomjas cápával, ami kiszemel vacsorára, de ha egyszer mégis megtörténne, jobb, ha tudod, mit kell tenned. Mutatjuk, hogy élj túl egy cápatámadást.
Először is fontos tisztázni, hogy még ha valamilyen egzotikus helyre mész is nyaralni, vajmi kevés az esélye, hogy cápákkal akadj össze, annak meg végképp, hogy a gyomrukban végezd. Ennek mindössze 1 a 3,7 millióhoz a valószínűsége, így sanszosabb, hogy előbb csap beléd a villám (1 a 960 ezerhez), vagy meteor zuhan rád (1 az 1,6 millióhoz).
Mennyi cápatámadás történik egy évben?
A tavalyi évben összesen 57 provokálatlan cápatámadást regisztráltak a világban (ez azt jelenti, hogy az állatok természetes környezetében, spontán történt – szemben a provokált támadásokkal, amiket emberek váltanak ki, például egy búvár piszkálódása), melyből 10 járt végzetes következményekkel. A Popular Science szerint a statisztikák azt mutatják, hogy a legtöbb eset – összesen 33 – Floridában fordult elő, a célpontok pedig nagyrészt szörfösök (61 százalék, vagyis 34 ember), úszók (26 százalék, vagyis 15 ember), illetve sznorkelezők és búvárok voltak (4 százalék, vagyis 2 ember mindkét kategóriából). Ami a fajok eloszlását illeti, a provokálatlan támadások mögött leginkább nagy fehér cápák, tigriscápák és bikacápák álltak.
Miért támadnak a cápák?
A megannyi, emberevő ragadozókról szóló hollywoodi produkció ellenére az emberek nem képezik a cápák étrendjének szerves részét. Kristine Stump tengerbiológus, a Field Lab Consulting társalapítója szerint ez népszerű tévhit, de a cápák leginkább csak azért támadnak ránk, mert összetévesztenek minket az olyan zsákmányállatokkal, mint a fókák vagy halak. Nem véletlen, hogy az esetek túlnyomó részében a cápa csupán „belekóstol” célpontjába, hogy meggyőződjön róla, ízletes-e. Ha úgy találja, hogy nem, ezután egyszerűen továbbáll. Stump kiemelte: a legtöbb cápa nem sokkal nagyobb, mint egy átlagos ember, ami azért lényeges, mert általában nem támadnak olyasmire, ami hozzájuk hasonló méretű.
A cápák valójában nagyon is távolságtartók. Sok úszó, szörfös és strandoló ezért észre sem veszi, amikor a közelben vannak. Ez fordítva már nem mondható el, hiszen a cápák rendkívül éles érzékekkel rendelkeznek: agyuk kétharmadát a szaglásnak rendelik alá, ráadásul képesek az elektrorecepcióra és a nyomásérzékelésre is. Az előbbi segítségével képesek érzékelni zsákmányuk izom-összehúzódásait, illetve a Föld geomágneses terét, ami segítségükre van a navigációban, míg a nyomásérzékelés teszi lehetővé számukra a nyomáshullámok érzékelését a vízben. „Jóval előbb kiszúrnak, mint te őket”, mondja Stump, aki szerint az ilyen találkozások alkalmával az állatok rendszerint nem közelítik meg az embert, ezért „szerencsésnek” mondhatja magát, aki látott már vadon élő cápát.
Hogy lehet elkerülni őket?
Bár ahogy a fentiekből is kitűnik, a cápákkal való konfrontáció esélye szinte a nullával egyenlő, azért van rá mód, hogy még tovább csökkentsd ennek a realitását. Stump mindenekelőtt azt javasolja, hogy ne fürödj vagy búvárkodj olyan helyen, ahol mások horgásznak. A csalik és etetőanyagok ugyanis nagyobb halakat is vonzhatnak, amelyek csábítók lehetnek a cápáknak. Hasonló okokból elővigyázatosságra inthet a búvármadarak és pelikánok jelenléte is.
A másik fontos szabály, hogy soha ne ússz egyedül a nyílt vízben – különösen hajnalban, alkonyatkor és éjszaka nem, amikor több cápafaj aktívan vadászik, illetve ne viselj csillogó ékszereket, mert a fényvisszaverődés a halpikkelyek csillogását idézi. Az elterjedt nézet szerint a menstruációs vér szintén vonzó lehet a cápák számára, ezt azonban egyelőre semmilyen adat nem támasztja alá.
Mit tegyek, ha mégis megtámadna egy cápa?
Ha egy cápa testközelbe kerül hozzád, akkor a szakemberek azt ajánlják, hogy rúgd vagy üsd pofán valamilyen tárggyal, az úszócipőddel vagy akár az öklöddel. Ennek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy meghátrálásra késztesd. Amint ez megtörténik, a hidegvéredet megőrizve igyekezz minél előbb kijönni a vízből: a heves mozdulatokat kerülve ússz ki a partra, vagy egy közeli hajóra, miközben szemmel tartod az állatot.
Amennyiben búvárkodás közben egy cápa agresszíven közelít hozzád (megrohamoz, leereszti az oldalsó uszonyait, cikcakk alakban, vagy fel-le mozogva gyorsan úszik feléd), akkor próbálj nekitámaszkodni egy szilárd pontnak, például egy zátonynak vagy sziklának, hogy minél kevesebb szögből tudjon rád támadni. Ha ez nem opció, a búvárpartnerednek hátat vetve lassan ússzatok vissza a felszínre, amíg eléritek a hajót.
Ha a cápa megharap – aminek a végtagoknál a legnagyobb a valószínűsége –, és nem ereszt el, a legjobb, amit tehetsz, hogy az érzékeny pontjait célba véve visszatámadsz, vagyis megütöd, megkarmolod a szemét vagy a kopoltyúit. Ha vérző sebed keletkezik, Stump szerint ugyanolyan kezelést igényel, mint bármilyen más sérülés: menj ki a vízből, lásd el a vérzést, ha pedig komolyabb ellátásra van szükséged, keress fel egy kórházat. Tudjuk, mondani könnyű, de nem igazán van más esélyed.
