Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fájdalomcsillapítók csak átmenteti enyhülést hoznak, bizonyos esetekben pedig ronthatnak is a helyzeten, ezért célszerű inkább a probléma gyökerét kezelned.
A fejfájás nemcsak rendkívül kellemetlen, hanem gyakori jelenség is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai azt mutatják, hogy a 18 és 65 év közötti korosztály háromnegyedét érinti. A fejfájáskor tapasztalható fájdalom többféle forrásból eredhet. Az elsődleges vagy premier fejfájás – mint amilyen a migrén vagy az úgynevezett tenziós fejfájás is – hátterében nem konkrét megbetegedés áll, míg a másodlagos, vagyis szekunder fejfájás valamilyen egészségügyi problémára, például fejsérülésre vagy agyvérzésre vezethető vissza.
Milyen fejfájásokat különböztetünk meg?
Miközben a népesség 70 százalékát érintő tenziós fejfájás során a fájdalom a fej mindkét oldalán, nyomásszerűen jelentkezik, addig a migrénnél a fej egyik oldalán lüktető fájdalom formájában tör elő, és gyakran hányinger, fény- vagy hangérzékenység kíséri – írja a Real Simple. Az úgynevezett cluster fejfájás már jóval ritkább. Ennél a szintén a fej egyik oldalán – általában a szem vagy halánték környékén – tapasztalható fájdalom sok esetben olyan tünetekkel jár együtt, mint a lógó szemhéj, a szem vörössége vagy könnyezése, illetve az arcüregi vagy homloktáji fájdalom.
A fejfájás minden típusának más és más kiváltó oka lehet. „Idetartozik a stressz, az időjárás-változások, a kihagyott étkezések, az alváshiány, az alkoholfogyasztás és/vagy a kiszáradás” – sorolta Adelene E. Jann fejfájás-specialista. A szakember azt mondja, a hirtelen fellépő fejfájást minden esetben érdemes kivizsgáltatni, főleg, ha mellette olyan neurológiai tünetek jönnek elő, mint a test egyik oldalának zsibbadása vagy a magas láz. „Ha a fejfájás az idő múlásával súlyosbodik, gyakoribbá válik, és a vény nélkül kapható készítmények nem enyhítenek rajta, akkor ideje orvoshoz fordulni.”
Dr. Jocelyn Bear neurológus szerint a fájdalomra válaszul sokan gyógyszereket szednek, ám ez nem feltétlenül jelent valódi segítséget, mert egyes esetekben éppen ezek a krónikus fejfájás kiváltó okai. „Ha valaki túl sok fájdalomcsillapítót vesz be, napi rendszerességgel nyúlva hozzájuk, a túlzott gyógyszerhasználat miatt fejfájás léphet fel” – magyarázta dr. Jann. „A fejfájás ilyenkor rövid időre enyhülhet, de aztán visszatér, amikor a gyógyszer hatása elmúlik.”
Még szerencse, hogy léteznek más megoldások is. Íme, öt tudományosan kipróbált természetes módszer, amit érdemes kipróbálnod, ha visszatérő fejfájás kínoz.
1. Megfelelő hidratáció
Nem véletlen, hogy a csapból is az folyik, hogy elegendő vizet igyál. Ez elősegíti a testhőmérséklet szabályozását, tápanyagokhoz juttatja a sejteket, ragyogóvá és fiatalossá teszi a bőrt, és nem mellesleg hasznos fegyver lehet a migrén leküzdésében is. Egy, a European Journal Neurology című folyóiratban publikált tanulmány szerint azok az emberek, akik a kutatás keretében a szokásos mennyiségen felül naponta plusz 1,5 liter vizet ittak, rövidebb ideig szenvedtek a fejfájástól és kevésbé intenzív fájdalmat éltek meg, mint azok, akik placebót kaptak. Sőt, kiderült az is, hogy az elégséges vízfogyasztással akár fél órán belül enyhíthető a fejfájás.
Hogy mennyi vizet kell inni, arra vonatkozóan többféle ajánlás létezik. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiája például naponta körülbelül 2,6 literes mennyiség fogyasztását tartja optimálisnak, függetlenül attól, hogy az vízből vagy folyadékban gazdag élelmiszerekből származik-e. Ne feledd, ha melegebb van, több folyadékot kell innod. A Neurology folyóirat által ismertetett tanulmány szerint a migrén kockázata minden 9 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés után 8 százalékkal nő.
2. Elegendő alvás
Mindannyian ismerjük a kevés alvás következményeit: fáradtság, rossz hangulat, legyengült immunrendszer, és a sort még hosszasan lehetne folytatni. Például a fejfájással, ami kialvatlanságból is fakadhat.
A Medicine folyóiratban megjelentetett tanulmány szerint a rossz alvásminőség gyakoribb fejfájást von maga után. Sőt, ha az alvás során nem töltesz elegendő időt a REM-fázisban, a fejfájás még élesebb is lehet. Dr. Bear ezért azt tanácsolja, hogy a fejfájás kordában tartásához olyan alvási ütemtervet alakíts ki, amelyben elegendő idő jut a pihentető alvásra. A szakemberek szerint lefekvés előtt érdemes kerülnöd a képernyők fényét is (erre még visszatérünk később!), illetve odafigyelned arra, hogy mikor iszod meg a nap utolsó kávéját.
3. Izzadás
Miközben valószínűleg az edzés az utolsó dolog, amire fejfájás közben vágysz, egy kis testmozgással további javulást érhetsz el. „Amikor ugyanis izzadni kezdesz, a tested endorfinokat, dopamint és noradrenalint szabadít fel, amelyek mindegyike természetes fájdalomcsillapítóként működik, és modulálja a szervezet fájdalomválaszát” – fejtette ki Michele Olson, a Huntingdon College sporttudományi szakának professzora. Ez a hatás nagyjából két órán át tart.
De mégis mennyi testmozgásról beszélünk? A Cephalalgia folyóiratban közölt tanulmány szerint körülbelül 40 percről. Ha hetente háromszor ennyi ideig izzadsz, az ugyanolyan reakciót válthat ki, mint a migrén elleni gyógyszerek szedése. Jó választás lehet a jóga is, ami nemcsak hajlékonyabbá tesz és oldja a stresszt, hanem 3 hónap elteltével bizonyítottan csökkenti a migrén gyakoriságát és intenzitását.
Egy apró megjegyzés: bizonyos esetekben maga az edzés is okozhat migrént. „Az elméletek szerint ez az edzés során fellépő természetes vérnyomás-emelkedésnek köszönhető, különösen a megerőltető súlyemelés vagy a szuperintenzív kardioedzések során” – mondja Olson. Hosszú távon azonban a rendszeres testmozgás segíthet fenntartani a megfelelő vérnyomást, illetve mérsékli a stresszt, ami a fejfájástól a szorongásig sokféle probléma forrása lehet.
4. Magnéziumbevitel
Dr. Jann tippje a megemelt magnéziumbevitel, ami hatékony lehet a migrének megelőzésében. Erre utal az is, hogy kutatások kimutatták, hogy az alacsony magnéziumszinttel rendelkezők gyakran küzdenek migrénnel. Bár a magnézium táplálékkiegészítőkkel is bevihető, kúraszerű szedése előtt javasolt az orvosoddal is konzultálni. Még egyszerűbb, ha magas magnéziumtartalmú ételeket fogyasztasz, mint amilyen a mandula, a spenót vagy a feketebab. Dr. Jann hozzátette, jótékony hatású lehet az egyes élelmiszerekben, így a tojásban, lazacban, csirkemellben, mandulában és spenótban található riboflavin (B2) is. Ezt erősítette meg, egy a European Journal Neurology című folyóiratban napvilágot látott tanulmány is, amely azt mutatja, hogy napi 400 milligrammos mennyiség fogyasztása 50 százalékkal csökkentheti a fejfájás előfordulását.
5. A képernyők kerülése
Életünk nagy részét ugyan különféle képernyők előtt töltjük, miközben a közösségi oldalakat böngésszük, üzenetekre válaszolunk, vagy videóhívásokban veszünk részt, de „a kék fénynek való kitettség idővel károsíthatja retinánkat, illetve hozzájárulhat egyes látási problémák kialakulásához, így a makuladegenerációhoz” – figyelmeztetett Kara Hartl szemész. A fejfájás ennél sokkalta gyakoribb tünet – még egy ok, hogy lefekvés előtt igyekezz messziről elkerülni a képernyőket, vagy ha nem bírod ki, legalább kapcsold be készülékeiden az éjszakai módot, ami kímélőbb a szem számára. A fejfájás elkerülésének másik fontos szabálya, hogy a képernyő előtt ülve lehetőség szerint 20 perces időközönként mindig tarts egy kevés szünetet.
