A különféle csalások évről évre egyre nagyobb problémát jelentenek. Egy brit telekommunikációs cég most remek megoldást fejlesztett ki a telefonos átverések ellen: mesterséges intelligenciával tartják minél hosszabb ideig vonalban a bűnözőket.
Az elmúlt években folyamatosan emelkedik az online és egyéb csalások során ellopott pénz mennyisége Magyarországon és a világ más országaiban is. Hazánkban például 2023 és 2024 nyara között összesen 44,5 milliárd forintot tulajdonítottak el bűnözők különféle, elsősorban banki átverésekkel. Az Amerikai Egyesült Államokban tavaly rekordot döntött a fogyasztóktól kicsalt pénzmennyiség: 10 milliárd dollárral rövidítették meg 12 hónap alatt a tengerentúlon az embereket. Nagy-Britanniában sem sokkal jobb a helyzet: egy nemrég végzett felmérés szerint a 75 évnél idősebbek több mint kétharmadát legalább egyszer (40 százalékukat többször is) megpróbálták átverni az elmúlt hat hónapban.
A megoldás: MI-nagymama
A csalások elleni küzdelem meglehetősen kilátástalannak tűnhet, hiszen a bűnözők módszerei folyamatosan változnak és fejlődnek. Ez igazi versenyfutásra kényszeríti a hatóságokat és vállalatokat. Egy brit telekommunikációs cég, a Virgin Media O2 most egészen újszerű megközelítéssel a csalók saját módszerét fordítja ellenük. Olyan mesterséges intelligenciát (MI) alkottak, amelynek egyetlen célja, hogy minél tovább a vonalban tartsa a bűnözőket, így vesztegetve idejüket. A módszer mögött egyszerű elképzelés húzódik meg:
amíg Daisyvel, az MI-nagymamával beszélgetnek a csalók, addig sem tudnak valódi embereket átverni.
A ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modell használatával Daisy hosszú, „leállíthatatlan” monológokba kezd. A feltett kérdésekre kitérő feleleteket ad, ám roppant szívesen beszél a horgolás iránti szenvedélyéről, nem létező macskájáról, Fluffyról, valamint végeláthatatlanul képes mesélni sosem volt családtagjai kitalált történeteit. Olykor hamis személyes és banki adatokat is elárul a bűnözőknek.
Kiborítja a csalókat
A mesterséges intelligencia három részből áll: a csalók által mondottakat először beszédből szöveggé alakítja, majd megalkotja a választ. Végül az így keletkezett szöveget visszaalakítja beszéddé, amelyet egy idős asszony hangján szólaltat meg. Mindezt szinte valós időben, másodpercek alatt végzi el, így a bűnözőkben föl sem merül, hogy nem valós személlyel társalognak.
Daisyt valódi, csalók által indított telefonhívásokkal tanították be. Mikor készen állt, az MI-hez kapcsolt telefonszámokat hozzáadták bűnözők által használt adatbázisokhoz, így, ha a csalók ezeket a számokat hívják, Daisy veszi föl a telefont. A brit fogyasztók úgy tudják használni az MI-t, hogy egy megadott telefonszámra irányítják a rosszindulatúnak gondolt hívásokat.
Az első tapasztalatok bizakodásra adnak okot: ahogy a fenti videóból is kiderült, Daisy rendkívül hatékonyan vesztegeti a csalók idejét,
akik sokszor el is veszítik türelmüket. „Ne hívj kedveskémnek, te hülye ****” – csattant föl egyikük 40 percnyi beszélgetés után. „Értem, kedveském” – válaszolta Daisy.
Így használják a csalók az MI-t
Sajnos a mesterséges intelligencia nemcsak a csalás elleni küzdelemben lehet hatékony eszköz, hanem a bűnözők is sok mindenre tudják használni. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy mik a leggyakoribb rosszindulatú felhasználási lehetőségei. Megkönnyíti például a csalók munkáját a romantikus átverések esetében. Segítségével könnyen, a nyelvi korlátok leküzdésével küldhetnek olyan üzeneteket, amelyek hatására az áldozat elhiszi: valódi érzelmi kapcsolatról és érdeklődésről van szó. Bizonyos esetekben arra is felhasználják az MI-t, hogy élő videóhívás során másnak a bőrébe bújjanak: ez a deepfake. Ilyenkor teljesen ellopják valakinek a személyazonosságát, hogy így csaljanak ki pénzt – minden jel szerint úgy tűnhet, hogy egy rokonunktól vagy akár egy hírességtől érkezett hívásunk vagy videóüzenetünk: az ő hangját halljuk, az ő arcát látjuk.
Egy egészen hátborzongató esetben például egy családdal elhitették: gyereküket elrabolták, és csak váltságdíj ellenében bocsátják szabadon. Az egyik szülő még beszélt is telefonon a „gyerekkel”, mielőtt elutalták a kért összeget.
A technológiai fejlődés hatására egyre kevesebb és apróbb jel árulja már csak el az ilyen csalásokat. Természetesen a közösségi média sem maradhat ki az MI rosszindulatú felhasználási lehetőségei közül: teljes profilokat alakítanak így ki, amelyek a megszólalásig hasonlítanak a valódi emberekéire. Nem véletlenül, hiszen az MI létező emberek közösségimédia-oldalaiból tanulja meg, hogy mitől válik hihetővé és hitelessé egy profil. A mesterséges intelligenciát természetesen arra is használják, hogy adathalász e-mailek ezreit küldjék ki. Ezek is egyre fejlődnek, és egyre kevesebb jel mutat arra, hogy nem létező ember fogalmazta meg őket.
Akadnak azért árulkodó jelek
Bizonyos jelek azonban általában elárulhatják a csalókat. Ilyen lehet például a sürgetés – a csalóknak fontos, hogy minél hamarabb utaljon az áldozat, és ne legyen ideje nyugodtan végiggondolni a helyzetet. Gyanakvásra adhatnak okot a szokatlan kérések – pénz küldése, program telepítése. Érdemes figyelni a furcsa részletekre is – megmagyarázhatatlan háttérzajok egy hívásnál, oda nem illő arckifejezések vagy kézmozdulatok, természetellenes fények és árnyékok. Magyarországon nagy segítségünkre lehet az átverések kiszűrésében a nyelv is: gyakran nem „találja el” tökéletesen az MI a nyelvtani szabályokat, és sokszor fogalmaz kifejezetten magyartalanul. Szakértők szerint az is fontos, hogy hallgassunk megérzéseinkre: ha egy hívással vagy levéllel kapcsolatban úgy érezzük, valami nem stimmel, jól fontoljuk meg, hogy teljesítjük-e a kérést.
Érdekel, mi köze van a mesterséges intelligenciának Jókai Mórhoz? Most megtudhatod.
