Így viheted át a jövő évre a szabadságot – kevesen ismerik a szabályokat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Alapszabályként nem lehet a szabadságot átvinni a következő évre, ám a Munka törvénykönyve említést tesz két kivételről, amelyekkel érdemes tisztában lenni.

Elterjedt tévhit, hogy a ki nem váltott szabadságot a munkáltatónak az év végén ki kell fizetnie. Az elképzelés onnan származhat, hogy a munkaviszony megszűnésekor a foglalkoztató valóban megválthatja pénzben az időarányosan a dolgozónak járó, ám ki nem vett szabadnapokat, de ez a lehetőség csak ilyen esetben áll fenn (Az apasági és szülői szabadságra azonban nem vonatkozik ez a szabály: ezek után sosem jár pénz.). A Pénzcentrum sorra vette, mikor és hogyan teszik lehetővé a vonatkozó jogszabályok a szabadság átvitelét a következő évre. 

Szigorúak a szabadságolás szabályai

Az egyik – és valószínűleg leggyakoribb – ilyen lehetőség, ha a munkavállaló és a munkáltató megegyezik arról, hogy az életkor alapján járó pótszabadságot a foglalkoztató a tárgyévet követő év végéig adja ki. Fontos azonban tudni, hogy az erre vonatkozó megállapodás egy évre szól, vagyis évente újra kell kötni – figyelmeztet Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum cégvezetője.

Egy másik helyzetben is van lehetőség az átvitelre: amennyiben a munkaviszony október első napján, vagy utána kezdődik, a következő év március 31-ig kell kiadni a fennmaradó szabadságot.

Fontos ismerni a szabadságra vonatkozó szabályokat, nehogy kellemetlen meglepetés érjen minket

Ezen a két eseten kívül a Munka Törvénykönyve nem említ olyan helyzetet, amely megengedi a szabadság átvitelét.

Egy másik közkeletű tévhit a szabadnapokkal kapcsolatban, hogy ezekről a munkavállaló dönt. Noha a gyakorlatban sok munkahelyen ez így történik, a jogszabályok szerint a munkáltató határozza meg a szabadságok kiadását – a dolgozó évente 7 napot saját kérésére, legfeljebb két részletben vehet ki. Ám azt is érdemes észben tartani, hogy ezt a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal jelezni kell. A munkaszervezés tehát alapvetően a munkáltató joga, ám azt lehetővé kell tennie minden foglalkoztatottnak, hogy legalább 14 egybefüggő napon ne kelljen dolgoznia – ebbe a pihenőnapok és a munkaszüneti napok is beleszámítanak.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.