Tudod, hány liter víz kell egy korsó sör elkészítéséhez? Meg fog lepni!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az egyik legnépszerűbb nyári alkoholos ital a sör: jólesik ebéd mellé, munka után vagy este a filmhez egyaránt. Inni könnyű, de mennyit tudsz a sörről? Összegyűjtöttünk néhány érdekességet.

Régen a sörfőzdék a tiszta vizű források, folyóvizek közelében létesültek, és ez abszolút nem véletlen. A sör és a víz közti mágikus kapcsolaton nagyon sok múlik: ma szerencsére nem kell hosszasan keresgélni azt a helyet, ahol megfelelő a víz minősége, hisz az megteremthető külső eszközökkel is.

Most akkor sört vagy vizet iszunk?

„Valójában vizet adunk el sörként” – fogadott minket a Hübris székesfehérvári főzdéjében Tóth Marcell, a magyar márka egyik alapítója arra utalva, hogy a sör 85-92 százaléka tulajdonképpen ivóvíz, így nem csoda, hogy nagyon nem mindegy, milyen vízzel is készül az ale, az ipa vagy a stout. Korábban az adott vízforrás ásványianyag-tartalma határozta meg azt, milyen aromája lesz az elkészült italnak: ma már sokkal több eszköz van a sörfőzőmesterek kezében, hisz tisztított vizet használhatnak.

Van még egy pluszelőnye is annak, ha tisztított vízből készül el a sör: a baktériummentes vízből főzött ital hosszabban eláll.

Épp ezért a nagyüzemi és a kisüzemi sörfőzésben egyaránt foglalkoznak víztisztítással, bár a nagyüzemi megoldás gyakrabban vegyi módszert takar, nem pedig fordított ozmózist – ez a kíméletesebb módszer félig áteresztő membrán segítségével választja ketté a vizet és a nemkívánatos anyagokat.

A sörfőzés igazi tudomány, télen-nyáron
Fotó: hübris

A tisztítás során a klórt és az egyéb szennyező anyagokat eltávolítják a vízből – a Hübrisnél a BWT vízkezelő berendezését alkalmazzák, amely szinte desztillált vizet készít a csapvízből. Ezt az úgynevezett „nullás vizet” építik újra aztán annak megfelelően, milyen aromajelleget szeretnének felerősíteni a sörnél. A víz keménysége sem mindegy: a pilsnereknek és a lagereknek a lágyabb, míg a stoutoknak és a portereknek a keményebb víz áll jól.

Rengeteg víz kell a főzéshez

Azt már tudod, hogy a sör nagy része víz – de azt meg tudod tippelni, egy korsó előállításához hány liter víz szükséges? Ez nagyban függ attól, milyen körülmények közt készül az ital. Ha otthon főzöd, akkor egy liter sörhöz 11-12 liter vizet is felhasználhatsz: kisüzemekben nagyságrendileg 6, míg nagyüzemekben 3-4 liter is elég.

Tehát egyetlen korsó, azaz fél liter sör elkészítése minimum másfél liter víz felhasználását igényli

– de akár 6 litert is megkövetelhet, ha te készíted azt saját boszorkánykonyhádban.

Nyári kedvenceink közt is vezet az IPA

Ha már sörfőzdében jártunk, kíváncsiak voltunk arra is, mi a magyarok jelenlegi kedvence – nos, jelenleg az IPA visz mindent, legyen szó akár kis-, akár nagyüzemről, tudtuk meg Tóth Marcelltől. Elmondása szerint 

ez a sörfajta volt a kisüzemi forradalom elindítója, és csak azokban az országokban nem robbant be annyira, ahol sosem sikerült a kisüzemi sörfőzést úgy szétverni, mint amennyire például nálunk.

Csehországban vagy Németországban sosem szűnt meg ez virágzó tevékenységnek lenni, így ott nem is alakult ki olyan IPA-őrület, mint ami itthon.

Tóth Marcell a főzdében
Fotó: hübris

Ami az adatokat illeti, a 18 év felettiek átlagosan évi 2,6 liter sört isznak meg, de nagyon nagyok a különbségek nemre és életkorra lebontva. A 40–50 év közti férfiak ugyanis már heti szinten legurítanak 2,8 liternyit, egyre inkább előtérbe helyezve az itthon gyártott söröket, az utóbbi években pedig már a kézműves söröket is. Ezzel a mennyiséggel persze még mindig nem vagyunk sehol a középkorhoz képest: akkoriban az emberek több sört ittak meg,mint vizet, mégpedig abból a prózai okból kifolyólag, hogy alkoholtartalma révén biztonságosabb volt, mint a tisztítatlan víz.

 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.