Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A penész nagyon sok család életét keseríti meg ősszel és télen. Sok trükk és praktika létezik ellenük, többek közt a só.
Sok háztartásban a hűvösebb idő beálltával jelennek meg először a finom cseppek és a bepárásodott ablakok, majd azzal együtt a penész is. Egy egyszerű praktika szerint egy, az ablakpárkányra helyezett, kis tálnyi só csodát tesz, vagy legalábbis beszívja a nedvességet, így csökkentve a páralecsapódást. De vajon mit szól ehhez a tudomány?
Trükk a penész ellen
Amikor a levegő vízgőztartalma megegyezik az adott hőmérsékleten tartható maximummal, akkor elérjük a harmatpontot: a felesleges vízgőz elkezd kicsapódni, amikor hideg felülethez ér.
Az ablaküveg, amely gyakran jóval hidegebb, mint a szobabelső levegője, ideális kondenzációs felületként viselkedik – apró vízcseppek jelennek meg rajta.
Ezért jó ötlet a só
A praktika lényege a só higroszkópos jellemzőjében rejlik, amely azt jelenti, hogy a fehér anyag képes magához vonzani a nedvességet, sőt, el is nyeli azt. Elméletben tehát, ha egy nyitott edényben sót helyezünk az ablakhoz, az képes lehet a levegő páratartalmából vizet elvonni, így kevesebb marad, ami az üvegre tudna kondenzálni.
A só, ahogy vizet vesz fel, fokozatosan összetapad, csomósodik – ha telítődik, cserélni kell.
Penészmentes otthon?
A kérdés azonban az, hogy ez a módszer valóban hatékony-e a valós életben. A só valóban képes kis mennyiségű nedvességet megkötni, de csak akkor, ha a relatív páratartalom elég magas – nagyjából 75 százalék körüli, és meleg a környezet. Alacsonyabb páratartalom mellett – mondjuk a lakásokban többnyire mért 30–60 százalék között –, a só már nem képes jelentős mennyiségű vizet megkötni.
Másként fogalmazva: a módszer valóban párátlanít, de ehhez több feltételnek kell teljesülnie.
Ha sóval akarnánk kezelni a kondenzációt, akkor több dolgot is figyelembe kell venni: a sót állandóan ellenőrizni kell, mert amortizálódik, csomósodik. Továbbá: egy kis tál só kapacitása nagyon korlátozott, nem tud „elnyelni” olyan mennyiségű párát, amely nappal vagy hidegebb éjszakán keletkezik.
Egyszerű trükkök
Más módszerek viszont sokkal megbízhatóbbak. A szellőztetés nemcsak friss levegőt enged be, hanem a túlzott nedvességet is „kitessékeli”. Ezek mellett segítenek a szellőzőnyílások, amelyeket sok modern ablakrendszer már beépített, de sokat jelenthetnek az otthonok páramentesítői, valamint a jól működő légcserélő rendszerek is.
Sőt, a fűtés és belső hőmérséklet beállítása is befolyásolja a kondenzáció mértékét: ha a belső levegő viszonylag meleg és kiegyensúlyozott, az ablak is kevésbé lesz annyira hideg, hogy lecsapódjon a víz.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, mit tesz a pára a mobiloddal.
