Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Sok ételt jobban megéri nyersen megenni, de vannak olyan példák is, ahol ez veszélyes mérgezéshez vezethet.
A nyersétkezés egyre népszerűbb, ami abból is fakad, hogy a főzéssel odaveszik az ételek tápanyagtartalmának egy része. Nem mindegy azonban, hogy milyen ételről van szó. Van, ahol a főzés nem eldöntendő kérdés, hanem elengedhetetlen szükséglet, mert ennek hiányában az étel bélpanaszokat vagy akár súlyosabb megbetegedéseket is okozhat. Ilyen a következő 7 példa is.
1. Burgonya
A nyers burgonya potenciálisan mérgező lehet, ami egy szolanin nevű vegyületnek köszönhető, amely bizonyos dózis felett akár halálos is lehet. Bár nem minden burgonya tartalmaz veszélyes mennyiségű szolanint, a kockázat elég magas ahhoz, hogy ne akarj kísérletezni.
Általánosságban elmondható, hogy a zöld burgonyában (még akkor is, ha csak egy kicsit zöld a héj közelében) a vegyület magasabb koncentrációban fordul elő.
A burgonyamérgezés tünetei közé tartozik a gyomorfájás, a fejfájás és a bénulás.
Ha a nyers burgonya nem zöld, fogyasztása előtt akkor is érdemes megfőznöd. Már csak azért is, mert a benne lévő keményítő kellemetlen mellékhatásokat, így például puffadást okozhat.
2. Vörösbab
A nyers bab lektineknek nevezett fehérjéket tartalmaz, amelyek a főzések során lebomlanak. Bár nem minden lektin mérgező – némelyik még előnyös hatású is –, a vörösbabban, avagy a vesebabban lévő úgynevezett fitohemagglutinin nagy dózisban kifejezetten káros lehet.
Vannak más babfélék is, amelyek fitohemagglutinint tartalmaznak, de messze a vörösbabban a legnagyobb a koncentrációja.
Ahhoz, hogy gyomor-bél rendszeri panaszok jelentkezzenek, már egy marék nyers bab fogyasztása is elegendő lehet. Minél többet eszel, annál intenzívebbek lesznek a tünetek, amelyek szélsőséges esetben akár kórházi kezelést is igényelhetnek
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) azt ajánlja, hogy biztonságos fogyasztásához legkevesebb 5 órára áztasd be a babot, öblítsd le, majd legalább 30 percig főzd.
3. Keserű mandula
A keserű mandula, amely eltér az élelmiszerboltokban kapható édes mandulától, veszélyes mennyiségű hidrogén-cianidot tartalmaz. Egy maréknyi keserű mandula így akár egy gyermek halálát is okozhatja.
A hidrogén-cianid-mérgezés a szédüléstől és a fejfájástól kezdve egészen a hányásig és görcsökig bezárólag sokféle tüneteket válthat ki, attól függően, hogy mennyit fogyasztottak belőle. Csakúgy, mint a listán szereplő többi ételnél, úgy a keserű mandulánál is a megfelelő hőkezelés a biztonságos fogyasztás kulcsa. A blansírozás vagy a pörkölés lebontja a hidrogén-cianidot, de egyelőre nem készült olyan kutatás, amelyből kiderülne, hogy ehhez pontosan milyen hőfok és időtartam szükséges.
4. Manióka
A tápióka vagy kasszáva néven is ismert manióka egy Dél-Amerikában őshonos, könnyen termeszthető növény, amelynek a taróhoz hasonlóan a gyökere és a levelei is ehetőek. De csakis főzve – különös tekintettel a gyökerére, amely olyan vegyületeket tartalmaz, amik hidrogén-cianiddá alakulva megzavarják a szervezet oxigénfelhasználását, és kémiailag „megfullasztják” a szerveket.
Fontos, hogy a főzés előtt a manióka gyökerét meg is kell hámozni. Ezután ugyanúgy meg lehet sütni, mint a krumplit, de ügyelni kell rá, hogy teljesen átsüljön.
5. Liszt
Nem valószínű, hogy valaha is eszedbe jutott magában nyers lisztet enni, de egyúttal kerülendő minden olyan étel fogyasztása is, amelyben nyers liszt található, így a sütés előtt rossz ötlet lehet megkóstolni például a sütemények tésztáját is. Ennek az az oka, hogy a liszt nagy mennyiségű fitátot tartalmaz, amely az ásványi anyagokhoz, így a vashoz, a cinkhez és a kalciumhoz kötődve megakadályozza azok felszívódását.
6. Olívabogyó
A feldolgozatlan olívabogyó nem fog megbetegíteni és megölni sem, de biztosan rossz szájízt hagy maga után. Nemcsak képletesen szólva, hanem szó szerint is, mert a fáról leszedve magas koncentrációban tartalmaz egy oleuropein nevű vegyületet, amely keserű ízt kölcsönöz neki.
Ez az anyag egyébként potenciális egészségügyi előnyökkel bír, és az olívabogyó az egyetlen ismert élelmiszer-alapú forrása. Egyes kutatások alapján ugyanakkor hiába feltételezhető, hogy gyulladáscsökkentő hatású antioxidánsként védi a szív és az agy egészségét, az olívabogyó pácolásakor a nagy része lebomlik.
7. Disznóhús
A nyers sertéshús fogyasztásától parazitákkal fertőződhetsz meg. Ennek egyik példája a trichinózis nevű betegség, melynek során az élősködő fonalférgek a vékonybélben telepednek meg, és gyomorpanaszokat okoznak. A fertőzést követő héten aztán a paraziták elszaporodnak, miközben a bejutnak a véráramba is. Ekkor már izomfájdalom is jelentkezhet, súlyos esetben pedig előfordulhat halál is, de ennek igen kicsi az esélye. A másik jellemző sertéshús-eredetű megbetegedés a galandféreg-fertőzés, ami súlyos rohamokat idézhet elő.
A húsipar és az élelmiszer-biztonság fejlődésével ugyan jelentősen visszaesett az ilyen fertőzések száma, de a nyers hús fogyasztása továbbra is kockázatot jelent. Biztonságos fogyasztásához addig kell főzni, amíg maghőmérséklete eléri a 71 Celsius-fokot.
