Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Gyerekként a legtöbben faltuk a négercsókot, bár vannak, akiket semmiképp nem lehetne rávenni arra, hogy megegyék a furcsa habbal töltött édességet. Cikkünkből a név eredetére is fény derül.
Csakúgy, mint a negró, a dianás cukorka vagy a túró rudi, a négercsók is a 80-as évek meghatározó édessége volt, amelyre sokan nosztalgikus érzésekkel tekintenek vissza – még akkor is, ha elnevezése mai szemmel nézve nem mondható éppen politikailag korrektnek. Cikkünkből megtudhatod, miért aratott olyan zajos sikert, és időközben miért tűnt el a boltok polcairól.
Hogyan lett négercsók a négercsók?
A négercsók legrégebbi receptje a 19. század elejéről, Dániából származik. Később aztán a világ számos országába eljutott, ahol a terméket különféle nevekkel illették. A német nyelvterületen például Negerkuss, vagyis „négerpuszi” elnevezéssel futott, amit később a rasszista felhangok elkerülése végett Schokokussra (csokicsókra) nevezték át.
Magyarországon a négercsók 1980-ban robbant be a köztudatba az abonyi Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetkezet (a mai Abonett Kft.) termékeként. Bevezetésekor ugyan a négerhab megnevezés is felmerült, de végül a négercsóknál maradtak.
Gyártásához dán gépeket telepítettek, és dán alapreceptúrát használtak, amit azonban a „magyar ízléshez” alakítottak át.
Magyarországon az édesség hatdarabos, átlátszó műanyag csomagolásban volt kapható vanília-, citrom-, kókusz-, eper-, banán- és málnaízesítésben.
Miért lett olyan sikeres?
A négercsók hatalmas érdeklődésre tett szert, amihez nagyban hozzájárulhatott, hogy egy hét részből álló reklámfilmsorozatot szenteltek neki, melyeknek tartalma ma már elég viccesnek, vagy inkább bizarrnak hathat.
„A reklámfilmsorozat első részében egyfajta tárlatvezetésen vesz részt a néző, ahol »műtárgyakat« mutatnak be. Természetesen csak olyanokat, amelyek nevében szerepel a csók szó. Így megemlítik például Rodin A csók című szobrát és Csók István Csendélet című festményét. Majd jön az, amire még a legtapasztaltabb reklámfogyasztó sem tud felkészülni: »Négercsók! Az Abonyi Újvilág Mezőgazdasági Termelőszövetkezet műve.«” – idézte fel a reklamipar.hu.
A sorozat egy másik meghatározó részében vonaton utazó fiatalok találkoztak a kalauzzal, aki a négercsókot falatozó lányokat látva hangosan nyelt egyet, és elkezdte a szokásos mondatot: „Kérem a…” Csakhogy menetjegyek helyett a négercsók csúszott ki a száján. A lányok pedig készségesen adtak is neki egyet.
Az ötletes kampány megtette hatását, az édesség iránt akkora igény támadt, hogy 1984-re már 144 ezer darabot gyártottak belőle, majd 1988-ra elérték a 200 ezer darabos határt. Az 1990-es években aztán a nyugati édesipari termékek megjelenése miatt a négercsók iránti kereslet drasztikusan lecsökkent, így 1999-ben már csak heti 2000 kartonra csökkent gyártása.
Az Abonett Kft. 2010 júliusában ugyan egy pályázati úton elnyert 80 millió forintos beruházással megújította a négercsók termelését, ám 2016-ban végül beszüntették gyártását. Később fogalomba került egy „Fekete hercegnek” hívott mutációja is, ám közben az is eltűnt a piacról, és az édességgel már csak elvétve, habcsók elnevezéssel lehet találkozni (bár külföldön különféle nevek alatt továbbra is kapható, és ha van benned egy kis vállalkozókedv, akár magadnak is elkészítheted).
Mi kerül bele?
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére korábban elmondta, maga a termék nem más, mint egy ostyalapra adagolt ízesített tojáshab, amit kakaómasszával vonnak be. „A tojáshab számos összetevőt, így cukrot, az ízesítéshez szükséges aromákat és egyéb, az állomány kialakításához nélkülözhetetlen adalékanyagokat is tartalmazhat” – magyarázta a szakember.
A gyártás során az ostyalapra egy gépsor adagolja rá a megfelelő mennyiségű habot, majd a mártás következik. Az ilyen módon felvitt bevonómasszának vagy csokoládénak az ízesítésen túl a termék eltarthatósága szempontjából is fontos szerepe van, hiszen megakadályozza annak oxidációját, kiszáradását.
Utolsó lépésként már csak a csomagolás van hátra, aminek merevnek kell lenni, hogy megvédje a sérülékeny terméket a fizikai behatásoktól – tudtuk meg Traszkovics Zsolttól, aki fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ha találsz még valahol ilyen édességet, akkor lehetőség szerint mértékkel fogyaszd, hiszen cukortartalma akár az 50 százalékot is elérheti.
Ha ez a cikk tetszett, a retró édességes kvízünketegyenesen neked találták ki!
