Ezért árulják hálóban a narancsot: meglepő oka van

Olvasási idő kb. 3 perc

A boltokban nem véletlenül árulják hálóban a narancsot. Ez valójában egy trükk, amellyel arra akarnak rávenni, hogy többet vásárolj belőle.

A trükk egyfajta vizuális megtévesztésként szolgál, és tudat alatt befolyásol a vásárlásnál. Anélkül hogy bármi feltűnne belőle, a hálónak köszönhetően a gyümölcs vonzóbbnak látszik. Máris eláruljuk, hogy miért.

Így téveszt meg a narancs hálója

A piros vagy narancssárga színű műanyag háló azt a látszatot kelti, hogy a narancs héja élénk narancssárga színű, így a gyümölcs érettebbnek és étvágygerjesztőbbnek tűnik a valóságosnál. Ez segíthet elfedni, ha úgy teszik ki a polcra, hogy még zöldes árnyalatú. Hasonló trükköt alkalmaznak a citrom esetében is, ami azért kerül sárga hálóba, hogy az fokozza természetes színét.

A színes hálóban lévő narancson kevésbé látszik, ha nem friss
Fotó: supermimicry / Getty Images Hungary

Az elv az úgynevezett konfetti-illúzión, egy olyan vizuális jelenségen alapul, amelynél a színek érzékelését erősen befolyásolja a környező kontextus. Ha például egy semleges színű golyót helyeznek különböző színű rácsok mögé, akkor a létrejövő optikai illúziónak köszönhetően úgy látod, mintha megjelenésében az előtte lévő árnyalatok keverednének.

Karl R. Gegenfurtner, a németországi Giessen Egyetem pszichológusa egy, az i-Perception című tudományos folyóiratban publikált tanulmányban számolt be arról, hogy a szupermarketben hogyan alkalmazzák a konfetti-illúziót a narancsok eladásánál.

„Minden szombaton narancslevet veszek a kedvenc gyümölcsárusomtól, Helgától a helyi piacon. A közelmúltban nem volt szép, érett narancsa, ahogy arra a német nyár során számítani lehetett. Később egy szupermarketbe betérve úgy tűnt, hogy rengeteg érett narancsot árulnak, és persze vettem is egy csomaggal – kézenfekvő módon narancssárga hálóba csomagolva, hogy könnyebben hazavihessem” – idézte fel a szakember.

Otthon aztán kellemetlen meglepetés érte: amikor kivette a szépnek tűnő narancsokat a hálóból, azok hirtelen sokkal zöldebbek lettek. Mint tanulmányában kifejti, az ok abban keresendő, hogy színasszimiláció önmagában is igen erős hatást gyakorol. Így például a zöldes narancsot narancssárgává változtatja.

Nem csak a narancsnál alkalmazzák a trükköt

A fentiekre már rég rájöttek a kereskedelem szereplői is. Ha körbenézel egy klasszikus szupermarketben, ezért is láthatod, hogy az egyes zöldség-gyümölcsök – köztük a citrom, a hagyma vagy a burgonya – jellemzően olyan hálóba van csomagolva, mint annak az adott árunak a tökéletes színe.

Idézőjel ikon

A konfetti-illúzió azon az elven alapul, hogy agyunk a perifériás látás és a színérzékelés feldolgozására van programozva.

A hagyma is ezért kerülhet hálóba
Fotó: Image Source Pink / Getty Images Hungary

Agyunk ilyenkor lényegében arra törekszik, hogy zavartalan látványban legyen részünk, ami a lehető legkönnyebben értelmezhető számunkra, és vizuális felfogásunk is az egységességet helyezi előtérbe. Ha tehát piros háló kerül a narancsra, agyunk egyesíti a szomszédos színeket, hogy leegyszerűsítse a látottakat.

Az, hogy a trükk mennyire működik, vagyis képes-e jelentősen megnövelni a narancseladásokat, egyelőre nem ismert. Az mindenesetre beigazolódott, hogy valóban alkalmas lehet a vásárlók megtévesztésére.

Nemcsak a boltokban, hanem az online kereskedelemben is számos olya trükk létezik, amivel észrevétlenül vásárlásra sarkallnak. Ezekről itt írtunk

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.