Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A boltokban, piacokon és vásárokon elképesztő a választék a különféle méretű, formájú és ízesítésű csokimikulásokból. Mutatjuk, mire figyelj a vásárlásnál, hogy ne a leggagyibbat sózzák rád.
Egyik szép ünnepi hagyományunk, hogy december 6-án reggel a gyerekek megtisztított kiscsizmáiba csokimikulás kerül. Ez azonban nem volt mindig így. Az első csokimikulások a Henri Nestlé nevéhez fűződő tejcsokoládé 1875-ös feltalálása után pár évvel jelentek meg a boltok polcain. Érdekesség, hogy ezek kezdetben még teljesen tömörek voltak. Az üreges csokigyártás technológiája ugyanis csak jóval később, az 1970-es években fejlődött ki.
Sokak számára újdonság lehet, de Magyarország igazi csokimikulás-nagyhatalomnak számít: a Nestlé diósgyőri gyárából – amely az egyetlen kizárólag üreges csokifigurát gyártó üzem a cégcsoporton belül – a világ 25 országába szállítanak ünnepi csokifigurákat. Így fordulhat elő, hogy még az olyan távoli helyeken is, mint Brazília vagy Japán, a gyerekek magyar készítésű csokimikulást kaphatnak. Bár a diósgyőri gyárban a figurákat kizárólag valódi tej- és étcsokoládéból állítják elő, ez nem minden bolti termékre érvényes.
Mire kell figyelni a vásárlásnál?
Általános szabályként elmondható, hogy ha egy terméken a „csokoládé” felirat olvasható, akkor nem nagyon nyúlhatsz mellé vele. Ahogy azt korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium is közölte,
Ha viszont egy terméken a „kakaós tejbevonó massza”, „étbevonó massza” vagy „tejfigura” kifejezések valamelyike szerepel, akkor ne számíts semmi jóra. Ez arra utal, hogy kevesebb kakaóvajat tartalmaz, így gyengébb a minősége, éppen ezért nem is lehet csokoládénak hívni. Mint arra elnevezésük is utal, az olcsóbb bevonókat inkább kekszek, ostyák bevonására szokták használni. Itt tehát sajnos nagyon is igaz, hogy a minőséget meg kell fizetni.
Hogyan készül a csokimikulás?
Két évvel ezelőtti tesztünkön tejcsokoládés csokimikulásokat kóstoltunk. Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője akkor elmondta, a csokimikulás gyártásához ugyanolyan tejcsokit használnak, mint a tábláshoz, az egyetlen különbség, hogy más formába öntik.
„A tejcsoki öntőformája két részből áll. Ezek közé híg formában töltik be a csokoládét, majd addig forgatják, amíg egyenletesen eloszlik. Az utolsó lépésben az alapanyagot lehűtik, megvárják, hogy megszilárduljon, és a jól ismert csomagolásba teszik” – tudtuk meg a szakembertől.
Azt egyébként, hogy mi nevezhető tejcsokoládénak, a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. A fentebb említett minimum 25 százalékos szárazanyag-tartalom mellett a másik fontos kritérium, hogy a termék tej szárazanyag-tartalmának legalább 14 százaléknak kell lennie, tejzsírtartalma pedig nem lehet kevesebb mint 3,5 százalék. Felhasználhatnak hozzá növényi eredetű zsiradékokat is, de maximális mennyiségük nem haladhatja meg az 5 százalékot.
És miért szürkül el egy idő után?
Traszkovics Zsolt magyarázata alapján ezért a jelenségért a csokoládé felületére „kivándorló” zsír, illetve cukor a felelős, ami vagy technológiai hiba, vagy az elhúzódó, nem megfelelő tárolás következménye. Ő szintén azt tanácsolta, hogy a vásárlásnál mindig olvasd el a címkét. Így elkerülheted, hogy például „nugátfigurát” vásárolj, ami megtévesztésig hasonlít a tejcsokoládés mikulásra, de összetételét tekintve nem sok köze van hozzá.
