Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A mikrohullámú sütő leolvasztó funkciója remekül használható levesekhez, rakott ételekhez és mártásokhoz, a fagyasztott húsokhoz viszont jobb, ha más megoldást keresel.
Bár a mikró kétségkívül hasznos szolgálatot tehet, amikor például meg akarod melegíteni az előző estéről maradt pizzát, az olvasztás sajnos nem tartozik az erősségei közé. Ez különösen érvényes a fagyasztott húsokra, amelyeknél a leolvasztó funkció használata élelmiszer-biztonsági aggályokat vethet fel.
Hogyan működik a leolvasztó funkció?
Mielőtt még rátérnék az okokra, ejtsünk néhány szót a technológiáról. A mikrók úgynevezett magnetronokkal vannak felszerelve, amelyek elektromágneses (vagyis mikro-)hullámokat bocsátanak ki. A hullámok rendkívül gyorsan oszcillálnak – körülbelül egymilliárdszor másodpercenként –, aminek következtében az ételben lévő vízmolekulák is hasonló rezgésbe, forgásba kezdenek. Ez megnöveli a hőmérsékletüket, ami felmelegíti az ételt.
A bökkenő csak az, hogy a legtöbb mikrohullámú sütőnél a magnetront egyetlen hullámhosszra állítják be, így az elektromágneses sugárzás intenzitása nem változtatható. A sugárzást ugyanakkor ki és be lehet kapcsolni, és pontosan ez történik a leolvasztó funkció használatakor is: a magnetron ilyenkor rövidebb időre kapcsol be.
A technológia másik sajátossága, hogy a mikrohullámok csak az étel külső rétegeibe hatolnak be, így azok gyorsan túlmelegedhetnek, miközben az alsóbb rétegei hidegek maradhatnak. Alacsony teljesítményszint esetén viszont a sugárzás ki- és bekapcsolása révén a hő jobban el tud oszlani, és eljuthat az étel belsejébe is, anélkül hogy a külseje megégne vagy kiszáradna. Ennek főleg az olyan szilárd élelmiszerek melegítésénél van komoly jelentősége, amelyeket nem lehet megkeverni, mint a fagyasztott ételek, vagy mondjuk, egy jeges tömbbé összeálló lasagne.
Apropó, jég. Ha van valami, amivel a mikró nem boldogul, az a jég felolvasztása. A jég hiába a víz szilárd formája, egyedi kristályszerkezettel rendelkezik, ami alaposan megnehezíti a sugárzással történő olvasztást. Ez a struktúra ugyanis megakadályozza, hogy a vízmolekulák ugyanúgy forogjanak, mint folyékony állapotukban, így nem tudnak elegendő energiát felvenni a mikrohullámokból.
Miért veszélyes a mikróban felolvasztani a húst?
A jég felső rétege így is, úgy is olvadni kezd, hiszen az étel már nincs a fagyasztóban, a folyékony halmazállapotukat visszanyerő vízmolekulák pedig a mikrohullámú sugarak hatására forogni kezdenek. De ez gyakran csak az étel külső részének felmelegítéséhez elegendő, így előfordulhat, hogy a belseje részben vagy teljes egészében fagyott marad, ami attól függően, hogy mit akarsz kiolvasztani, veszélyes lehet.
A leolvasztás funkcióba programozott sugárzási megszakítások tehát lehetővé teszik, hogy a szabad vízmolekulák által termelt hő felolvassza a szomszédos fagyott részeket, ami a magasabb folyadéktartalmú leveseknél, rakott ételeknél és szószoknál kiválóan működik is, a nyersen lefagyasztott nagyobb húsoknál azonban már kevésbé. Erre jó példa egy szabálytalan alakú csirkemell, amellyel megtörténhet, hogy foltokban átforrósodik, de a mélyebb rétegei nem olvadnak ki.
Akkor hogyan érdemes kiolvasztani a húst?
A legbiztonságosabb módszer az, ha éjszakára a hűtőben hagyod a húst. Bár szobahőmérsékleten gyorsabban kiolvadna, így elszaporodhatnak benne az ételmérgezést okozó baktériumok. Ha szeretnéd felgyorsítani a folyamatot, akkor csomagold fóliába a húst, tedd hideg vízbe, majd körülbelül félóránként cseréld ki alatta a vizet, amíg teljesen fel nem olvad. Vékonyabb hússzeletek esetén elegendő lehet egy gyors forró vizes áztatás is, ami még azelőtt felolvasztja őket, hogy a veszélyes baktériumok elszaporodhatnának.
