A mikroműanyagok láthatatlanul is ott vannak a konyhánkban: a csapból folyó vízben, az edényekből leváló apró részecskékben, sőt még a tojássárgájában és a húsokban is. Bár mindenhol jelen vannak, van néhány egyszerű lépés, amivel csökkenthetjük, mennyi műanyagot viszünk be a szervezetünkbe.
A kutatások szerint a mikroműanyagok, azaz az 5 milliméternél kisebb darabok és a nanoműanyagok, akár 1000 nanométeres szemcsék, folyamatosan jutnak be ételeinkbe és italainkba. Nemcsak a gyártás és a csomagolás során, hanem otthon is: a vágódeszkáról, a műanyag edényekből, a palackok kupakjából vagy a teafilterből. Egyes becslések szerint akár egy kanálnyi mennyiség is jelen lehet az emberi agyban, ami jól mutatja, mennyire széleskürű a probléma.
Így csökkenthetjük a mikroműanyagos veszélyt
A jó hír, hogy néhány apró változtatás sokat számíthat.
A rizs átöblítése például 20–40 százalékkal csökkenti a benne lévő mikroműanyag mennyiségét,
és a hús vagy a hal leöblítése is segíthet. Érdemes kerülni az ultrafeldolgozott ételeket, mert ezek előállítása során rengeteg műanyaggal érintkeznek. A palackozott víz helyett jobb döntés lehet a csapvíz szűrővel, hiszen már a
kupak letekerése is több száz mikroműanyag-részecskét juttat a vízbe.
A konyhai eszközök használatakor is figyelni kell: a karcos teflonserpenyők, a műanyag vágódeszkák vagy a turmixgépek is jelentős mennyiséget bocsátanak ki.
A rozsdamentes acél, az üveg vagy bizonyos szilikon alternatívák
tartósabb és biztonságosabb megoldást kínálnak. A konyhai szivacsok szintén mikroműanyagot engednek, így érdemes természetesebb anyagokból készült változatot választani.
Bár az egyéni döntések sokat számítanak, a probléma globális: a tudósok szerint csak a műanyagszennyezés drasztikus visszaszorításával lehetne érdemben csökkenteni az emberi szervezetbe kerülő mikroműanyag mennyiségét. Addig azonban a mindennapi apró változtatások jelenthetik a legjobb védelmet.
Ha kíváncsi vagy a rágózás legsúlyosabb hatására, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.
