Miért könnyezik a könnyezőpálma, és hogyan tehetem boldoggá?

Olvasási idő kb. 2 perc

A viktoriánus kor óta kedvelt dísznövény a levelei csúcsán megjelenő vízcseppekről kapta a nevét, melyek azt a benyomást keltik, mintha könnyeket hullatna.

A Dél- és Közép-Amerika trópusi mocsaras vidékein honos könnyezőpálmát (Monstera deliciosa) sokan tévesen filodendronként azonosítják, ami abból adódhat, hogy mindkét faj a kontyvirágfélék családjába tartozik és az igényeik is hasonlóak. A növény kapcsán gyakran felmerül az is, hogy miként keletkeznek azok a könnyszerű cseppek, amiket általában a reggeli órákban lehet észrevenni a levelein. Szobanövényekről szóló sorozatunkból most megtudhatod a választ!

Ideális szobanövény

A könnyezőpálma tartása nem különösebben bonyolult: a növény a világos, esetleg félárnyékos, szellős helyeket kedveli, vízigénye közepes. Mivel azonban viszonylag sok tápanyagra van szüksége, ajánlott rendszeresen átültetni, illetve időnként tápoldatozni is érdemes. Ha ezekre odafigyelsz, csak két dolog marad, amivel elteheted láb alól. Sorozatunk szakértője, Török Balázs, a Lets Leaf YouTube-csatorna szerkesztője szerint az első hibalehetőség a nem megfelelő talajválasztás, ami túlöntözés esetén gyökérrothadáshoz vezethet. Ennek kiküszöböléséhez a legegyszerűbb megoldás, ha agyaggolyós ültetőközeget használsz. Így nem kell attól tartanod, hogy az átnedvesedett föld megfojtja a gyökereit.

De miért könnyezik?

A növényeknél előfordul, hogy több vizet vesznek fel annál, mint amire ténylegesen szükségük van. Itt jön a képbe a guttáció néven ismert folyamat, ami cseppkiválasztást eredményez. Nagyon leegyszerűsítve tehát arról van szó, hogy egyes növények a leveleiken keresztül szabadulnak meg a felesleges nedvességtől. Amiről nekünk a könny jut eszünkbe, az valójában a xilém nevű nedv, amely vízből és a növény számára felesleges ásványi anyagokból áll.

A másik dolog, ami félremehet, az a rosszul időzített és/vagy elvégzett átültetés. Balázs azt mondja, a könnyezőpálmáról tudni kell, hogy rendkívül gyorsan növekszik, így rövid idő alatt olyan méreteket ölthet, hogy költöztetése egy ponton túl komoly kihívást jelenthet. Ha neveléséhez nem agyaggolyót, hanem trópusi szobanövényekhez való földkeveréket használsz, először igyekezz valamelyest kiszárítani a talajt, mielőtt átültetnéd, javasolja szakértőnk. A föld ezáltal könnyen kipereghet a gyökerek közül, és ez segít megelőzni, hogy szétszakadjanak a súlya alatt.

Balázs hozzátette, az átültetés elég stresszes a növényre nézve, ezért utána várj néhány napot az első öntözéssel, a tápoldatozást pedig csak 2-3 hét után kezdd el, hogy legyen ideje hozzászokni új környezetéhez. További részletek az alábbi videóban:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.