Innen ismered fel, ha egy kép nem valós: mesterséges intelligenciával vernének át

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A mesterséges intelligencia generálta képek jó szórakozást jelenthetnek – de arra is alkalmasak lehetnek, hogy megtévesszenek.

Szerencsére azért a technológia közel sincsen olyan tökéletes, hogy egy az egyben a valóságnak megfelelő minőségű és tartalmú képeket tudjanak vele készíteni. Van, hogy egyszerűen csak érzed, hogy itt valami nem stimmelhet – a megérzés legtöbb esetben nem is csal ilyenkor.

Nem az olyan egyértelmű esetekre célzunk most, mint amikor egy sohasemvolt Budapest látképén a Lánchídról be lehet hajtani a Parlamentbe, vagy esetleg a Duna-hidakat nem a folyóra merőlegesként, hanem azzal párhuzamosan álmodja meg a mesterséges intelligencia: léteznek ételfotók, tájképek vagy csoportképek, amelyeket tüzetesebben meg kell vizsgálnod ahhoz, hogy lásd, itt valami tényleg nem stimmel.

 A fenti kép kép is egész valóságosnak tűnhet, amíg rá nem közelítesz a középső baba arcára....

Át is verhetnek egy ilyen képpel

A rutintalanabb internetezőket gyakran meg is tévesztik az ilyen mesterségesen generált képek: ez akkor nem gond, ha a japán cseresznyevirágzásról készült az álfotó, de akkor már igen, ha olyasmit próbálnak meg majd nekik eladni, ami nem is létezik a valóságban, de bármilyen képet elkészíttetnek arról a mesterséges intelligencia segítségével.

Lássuk, mire kell odafigyelned, hogy ne eshess áldozatul!

Így hibázik a mesterséges intelligencia

Nagyon sok helyen hagy nyomot a mesterséges intelligencia egy általa kreált fotón: ha első látásra nem is fedezel fel semmi ordítót, egy gyanús fotón a következőkre kell kiemelten odafigyelni:

  • Apró részletek – vannak dolgok, amelyekkel nehezen birkózik meg az MI. Hat ujj, túlontúl sok fog, furcsa arcvonások, elképzelhetetlen kiegészítők is megjelenthetnek az általa kreált képeken. Ha ilyesmit látsz, legyen gyanús.
  • Ismétlődő textúrák és minták – furcsa átmeneteket vagy éppen repetitíve alkalmazott mintázatokat is felfedezhetsz egyes mesterséges intelligencia létrehozta képeken. A haj, a bőr, a ruházat vagy éppen a háttér meglehetősen furcsán festhet ennek következtében.
  • Fény-árnyék viszonyok – a mesterséges intelligencia természetellenes fényviszonyok mellett azt is megengedi magának, hogy olyan képet generáljon, amelyen nem származhat a fényforrástól a megvilágítás.
  • Furcsa hátterek – a túl egyszerű és a túl komplikált hátterek egyaránt jellemzik ezeket a fotókat, és az sem ritka, hogy valami teljesen oda nem illő kerüljön a képre. A szaloncukrot például egyáltalán nem érti a legtöbb képgenerátor, szalonnából készít valamit helyette.
  • Torz arcok – a természetellenesen szimmetrikus vonások épp úgy előfordulhatnak, mint a természetellenesen aszimmetrikusak.
  • Szövegek és címkék – ha értelmetlen karaktersorokar látsz a háttérben megjelenni, nőtt az esélye annak, hogy egy MI alkotta fotóval kerültél szembe.
  • A tökéletesség maga – filterekkel teli világunkban természetesen megtörténhet az is, hogy valódi arcképükön tüntetik el még pórusaikat is, de a mesterséges intelligencia egészen biztosan egy soha nem létező tökéletességet igyekszik megmutatni.
  • Következetlenségek – a képeken megjelenő emberek arckifejezése sokszor nem illik az adott helyzethez, de előfordulhat az is, hogy egy nagyon oda nem illő tárgy kerül a képre, vagy nem megfelelő méretben látható azon.
  • Minden túl éles – persze a digitális képmanipuláció is hozhat ilyen eredményt, de a valószínűtlenül tűéles képek sokszor nem valóságosak.

Kérhetsz segítséget az internettől is

Mindehhez hozzátehetjük még, hogy a túl sok az valóban túl sok: tehát amikor

komplett templomot horgoló nagymamát, tizenkét emeletes tortát sütő 105 éves asszonyt, kígyó mellett pocsolyában alvó gyereket, amputált lábú születésnapos félárva ovist látsz egy képen

– főként azzal a felkiáltással posztolva, hogy az ilyen képeket bezzeg nem szokta senki sem megosztani –, akkor szinte biztos, hogy a fotót nem ember, hanem robot készítette.

Ha nincs kedved bajlódni azzal, hogy a fenti kritériumok alapján te döntsd el, valós-e kép, jó megoldást jelenthet egy olyan oldalt felkeresni, amely arra szakosodott, hogy eldöntse: egy kép valós vagy az MI műve. Az AI Or Not oldala segítségedre lehet ebben, de kipróbálhatod a Hive Moderation eszközét is erre a célra.

Elveheti-e munkánkat a mesterséges intelligencia? Körbejártuk ezt a kérdést is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.