Máig türtőztetnem kell magam, ha meglátom a boltok polcain a macimézet. Tudom, hogy egy jól sikerült marketingfogás a csomagolás, mégis hatással van rám. Nosztalgikus érzés fog el, hiszen mióta az eszemet tudom, van maciméz. Nagyon úgy néz ki, hogy az idén 65 éves mézesflakon hosszú életnek néz elébe. De a múltjáról például semmit nem tudtam, egészen mostanáig.
Egy amerikai hobbi mézkészítő házaspár volt az, akinek köszönhető, hogy hazánkban is nemzedékek nőttek fel a spejzban fixen figyelő maciméz társaságában. Az ötlet mondjuk, nem teljesen eredeti, mert már a Gamber házaspárt 6-7 évvel megelőző Edward Rachins is bejegyeztette az állat formájú palackok szabadalmát. Ötletei között a medve mellett szerepelt rozmár és pingvin is.
Medveőrülettől két lépésben a macis mézig
A 20. század elején a játékboltok játékmaci-őrületet szítottak, amit egy klassz sztori alapozott meg. A Roosevelt elnök mackójaként (Teddy’s bear) megjelenő plüssfigura szinte az összes amerikai háztartásba eljutott. Húsz évvel később Milne Micimackója újra felült a hullámra, a cuki figurához így a nagyszívű, de csekély értelmű, bélpoklos medvebocs jellemrajza járult. Szinte adta magát a fordulat, hogy a hőn áhított méz maciformát öltsön. Kész szerencse, hogy ekkora már 100 éves ismeret volt, hogyan lehet nagyüzemben mézet termelni, már csak a fröccsöntésnek kellett felzárkóznia a kreatív formákhoz.
Ralph és Luella Gamber, hobbimézkészítőknek először 1957-ben, egy baráti vacsora során jutott eszébe a maci formájú palack ötlete. Ez egy évvel azután történt, hogy Micimackó megalkotója, A. A. Milne meghalt, és ebből az alkalomból újból felkapott témává vált a híres medve. Valószínűleg semmit nem tudtak a Massachusetts állambeli Brookline-ban élő Edward Rachins feltalálóról, aki 1951-ben már többféle palacktervet szabadalmaztatott, köztük egy olyat, amely hasonlít a ma is elterjedt medvés palackokhoz.
A mézgyártók imádják a maci formát
A Gamber családnak akkor már 10 éves cége, a Dutch Gold még ugyanabban az évben bemutatta a kúpkalapos kiöntővel ellátott mézes mackót. A házaspár lányai, Marianne és Nancy kézzel festettek kis fekete orrokat és szemeket (és néha még piros ajkakat is) minden egyes üvegre. A mézes medvének azonnal óriási sikere volt, és mivel Ralph Gamber soha nem szabadalmaztatta a medve alakú mézespalackot, így a mézgyártók a világ minden táján követték a példáját, és létrehozták a saját mézes macijaikat.
Talán egy hátránya van ennek a csomagolásnak, hogy viszonylag nehéz kinyerni belőle az utolsó cseppeket, nem is tudom elképzelni, hogy mi van akkor, ha belekristályosodik a méz, ki kell műteni szegény maciból.
