Ha agyadra megy a nagy meleg, és nem tudsz koncentrálni, menj ki a természetbe, sokat segíthet!
Itt a meleg, a jó idő, a napsütésben úszó mindennapok ideje. Talán te is megérezted a természet hívogató intését, hogy hagyd a munkát másra, vele menjél kirándulásra. Ha eddig szigorú szemöldökkel elkergetted ezt a csábítást magadtól, mondván, hogy így is majd belepistulsz a munkába, olyan nehéz a nyári hőségben is ugyanúgy koncentrálni, mint máskor, akkor lehet, hogy itt az ideje, hogy inkább engedj a csábításnak. Shawn M. Burn pszichológusprofesszor szerint sokat segíthet fókuszáltságod visszaszerzésében, ha többször jársz a természet lágy ölére.
A mindennapi teendők könnyen lefárasztják agyunkat a túl sok fókuszált figyelem miatt
Burn szerint a mindennapi teendőink könnyen leszívhatják mentális energiáinkat, ugyanis szinte egész nap a magasabb rendű, végrehajtó agyi funkcióinkat tornáztatjuk. Ha a covidos lezárások alatt kisgyermekek mellett próbáltál home office-olni, akkor nem is kell tovább magyarázni, mennyire lefárasztó kiszűrni a környezet zavaró zajait, miközben komolyan koncentrálnod kellene egy adott munkafeladatra. De nem kell hozzá a home office, Burn szerint ennél kevesebb háttérzaj is megterhelő: pusztán a város zajai leterhelőbben hatnak, mint ha faluról dolgoznánk.
Ha azonban a közvetlen figyelmünket túlságosan lefárasztjuk, az a teljesítményünkre is kihat mind a munkában, mind a magánéletben. Lassabban fejezzük be a leadandó feladatokat, könnyebben hozunk olyan döntéseket, amelyekről tudjuk, hogy károsak, és kevésbé tudjuk figyelmesen meghallgatni a párunkat, hogy milyen napja volt (amit azért a legtöbben nehezményezni szoktak). Ezenfelül a túlhajszolt prefrontális kéreg hatására, amely pont a magasabb rendű, végrehajtó agyi funkcióinkért felelős, nagyobb eséllyel alakulhatnak ki szervezetünkben azok a mentális betegségek, amelyekre genetikailag hajlamosak vagyunk.
Így szerezheted vissza a koncentrációs készségedet, még ha kint dúl is a nyár
A megoldás szerencsére nagyon egyszerű – és olcsó. Csupán annyit kellene tennünk, hogy többször megyünk ki a természetbe. Burn szerint egy erdőben tett séta, egy rövid biciklizés a folyóparton vagy a naplemente megcsodálása egy szép helyről pont az agyonterhelt közvetlen figyelmünk kikapcsolásában jeleskedik. Lehetővé teszi számunkra, hogy kevesebbet koncentráljunk, megengedhetjük magunknak, hogy figyelmünk elkalandozzon, és enyhe érdeklődéssel vegyük szemügyre a tájat, ráadásul még a világból kiszakadás élményét is képes megadni. Nemhiába javasolja az idegtudomány is, hogy próbáljunk meg egy kis természetet csempészni az otthoni irodánkba: már pár fotótól is könnyebben megy a fókuszált munkavégzés.
Hogy teljesen kiélvezhessük a természet elmenyugtató hatását, érdemes odafigyelnünk arra, hogy miként vagyunk jelen benne:
- Kapcsoljuk ki az okostelefonjainkat, és legfeljebb csak addig vegyük elő, amíg készítünk pár képet.
- Próbáljunk meg minél kevesebbet beszélgetni egymással, amíg a természetben barangolunk.
- Ne hagyjuk, hogy gondolataink túllépjenek az itt és mostból. A mindennapok és a jövő gondjai megvárnak.
- Keressünk olyan természetközeli helyet, amely közel van a lakásunkhoz és ahonnan jól lehet látni a naplementét vagy a felhőket, hogy kiszakítson a mindennapi élet szürke látványából, ahonnan gyönyörű látvány nyílik elénk (dombok, hegyek, folyók, völgyek), és amely kompatibilis az ízlésünkkel (nem félelmetes, annyi sportra ad lehetőséget, mint amennyire szükségünk van, stb.).
Ha megtehetjük, töltsünk minél hosszabb időtartamokat zöldövezetben, ugyanispozitív hatásait leginkább 50 perc séta után kezdhetjük el érezni. Esetleg a nyaralásunkba is beiktathatjuk mint programot, ugyanis három nap kell ahhoz, hogy teljesen kiszakítson a mindennapokból. A belefektetett időt pedig örömmel, nyugodtsággal és nagyobb koncentrációs készséggel hálálja meg.
