Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ma már nem lehetetlen olyan koffeinmentes kávét készíteni, amely közel ugyanazt az ízélményt adja, mint egy igazi fekete. De van ennél meglepőbb hírünk is!
Ha egészségügyi okokból el vagy tiltva a koffeintől, vagy szeretnéd némiképp visszafogni a fogyasztását, netán csak az íze miatt iszol kávét, akkor a koffeinmentes kávé lehet a legkézenfekvőbb megoldás. Nem árt azonban tudni, hogy valamennyi koffeint a koffeinmentes kávé is tartalmaz. A szakembertől megtudhatod, hogy mennyit, és hogy ez minek köszönhető.
Mi fán terem a koffein?
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, tiszta formájában a koffein – ami a természetben a kávébab mellett a teában és a kóladióban is előfordul – egy fehér, kristályos anyag, amely vízben nagyon jól oldódik, ízre pedig erősen keserű. A koffeinnek számos élettani hatást tulajdonítanak, de elsősorban élénkítő szerepéről ismert, ami abból adódik, hogy izgatóan hat a központi idegrendszerre.
Túladagolása veszélyes lehet, hiszen kézremegést, pánikérzetet, szorongást és erős szívdobogást okozhat.
A szakember szerint egy csésze kávé a felhasznált kávéfajtától és az elkészítési módtól függően jellemzően 80–150 mg koffeint tartalmaz. Ezt azért is érdemes megjegyezni, mert a túladagolás tünetei már 300 mg feletti mennyiség elfogyasztása esetén is jelentkezhetnek. Ha viszont a koffeinmentes kávé mellett döntesz, ettől nem kell tartanod.
Hogyan készül a koffeinmentes kávé?
Mivel nem létezik olyan kávébab, amelyik nem tartalmaz koffeint, az anyag meghatározó részét a kávé előállítása során vonják ki, ami még a pörkölés előtt megtörténik. Erre többféle módszer is létezik. „Ilyen például az oldószeres áztatás, de az oldószerként használt benzol kedvezőtlen egészségügyi hatásai miatt manapság már más eljárásokat részesítenek előnyben” – jegyezte meg Traszkovics Zsolt.
Az egyik legegyszerűbb megoldás a vizes áztatás, melynek hátránya, hogy a koffein mellett az ízanyagok is kioldódhatnak a kávéból, amit a gyártók minimális mennyiségű oldószer hozzáadásával próbálnak ellensúlyozni. Az úgynevezett svájci vizes eljárás ezt úgy küszöböli ki, hogy a kávészemeket olyan vízbe áztatják, amelynek oldottanyag-tartalma megegyezik a zöld kávé oldhatóanyag-összetételével. A koffein így kioldódik a szemekből, az íz- és illatanyagok viszont változatlan formában megmaradnak.
A harmadik és egyben legmodernebb eljárás során a kávébabot nagynyomású szén-dioxiddal kezelik. Ezzel érhető el a legjobb eredmény: érzékszervi tulajdonságait tekintve a végterméket szinte lehetetlen megkülönböztetni a hagyományos kávétól. Miután a fenti eljárások valamelyikével kivonják a koffeint, a kávészemeket megszárítják, majd pörkölik. Ezzel kész is van a termék.
Itt fontos kiemelni, hogy a koffeinmentes kávé nem teljesen koffeinmentes.
Jelenleg ugyanis nem ismert olyan módszer, amellyel az összes koffein maradéktalanul eltávolítható lenne a kávészemekből – tudtuk meg a szakembertől. „A Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint a maximális koffeintartalom 0,08% lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy adag koffeinmentes kávéval megközelítőleg 2 mg koffeint viszünk be a szervezetünkbe.”
Tehát van benne koffein, de csak elenyésző mennyiségben. Ha nem hiszed, számolj csak utána: körülbelül 40 csészényi mennyiséget kéne meginnod belőle ahhoz, hogy ugyanolyan hatása legyen, mint egy normál kávénak, aminek, valljuk be, igen csekély a valószínűsége.
