A kerékbilincs a szabálytalanul parkoló autósok egyik legmegosztóbb retorziós eszköze – nem véletlenül.
Tavaly minden korábbi rekordot megdöntött Budapesten a kerékbilincselések száma. A gyakorlatra nézve ez azt jelenti, hogy összesen 3802 autóra került kerékbilincs. Azt, hogy az ilyen típusú intézkedések mennyire jogosak, gyakran nem könnyű kibogozni, a jogszabályi háttér ugyanis igen kusza.
Mikor kerülhet kerékbilincs az autóra?
A Totalcar összeállítása szerint legalább négy különböző jogszabály határozza meg a kerékbilincs alkalmazásának feltételeit és módját, ráadásul az egyes törvények nem állnak összhangban egymással.
A KRESZ például csak eseti intézkedésként ismeri a kerékbilincselést, és kizárólag olyan helyen engedélyezi, ahol a megállni-várakozni tilos tábla alatt kiegészítő tábla is található. Egy másik jogszabály ellenben általános felhatalmazást ad a kerékbilincselésre, mindenhol, ahol várakozni lehet, beleértve a fizetős parkolóhelyeket is, ami miatt korábban az ombudsman is felszólalt.
A közteresek törvénye pedig azt mondja ki, hogy
a felügyelő kerékbilincset alkalmazhat a korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül parkoló, engedély nélkül elhelyezett, vagy szabálytalanul parkoló járművekre, ha azok nem jelentenek balesetveszélyt és nem akadályozzák a forgalmat.
Egy negyedik jogszabály szerint a rendőrség is tehet kerékbilincset a közterületen szabálytalanul parkoló járművekre – bár a rendőrök jellemzően nem élnek a lehetőséggel. Végül, de nem utolsósorban a kerületi önkormányzatok közteresei is jogosultak saját hatáskörben bilincselni.
Milyen esetben tekinthető jogtalannak?
A DAS JogSzerviz szakjogásza, dr. Krizsán Zoltán a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. oldalán azt írja, sok esetben előfordul, hogy a járdán történő parkolás szabályainak megszegésével követ el a járművezető szabályszegést. Ebben az is közrejátszhat, hogy a modern városrendezési és térkövezési megoldások következtében nem mindenhol egyértelmű, hogy valójában hol kezdődik a járda.
„A jóhiszeműséget a közterület-felügyelet nem vizsgálja, nem elképzelhetetlen helyzet azonban, hogy sikeresen támadható a kerékbilincs alkalmazása” – fogalmaz a szakjogász, aki szerint az indok az lehet, hogy az adott helyzetben megalapozottan hihette azt a sofőr, hogy még közúton parkol és nem állt fel szabálytalanul a járdára.”
A szakember ilyen esetben mindenekelőtt azt tanácsolja, hogy tájékozódj a megállás körülményeiről. Ezután a kerékbilincs leszerelése érdekében hívd fel a megadott telefonszámot, és fizesd meg a felmerülő 11 500 forintos díjat.
Fontos, hogy a leszerelés egyáltalán nem jelenti azt, hogy mi elismernénk a szabályszegést.
Jogorvoslati lehetőségre az ügyben induló szabálysértési vagy közigazgatási eljárás keretében van módod. Ennek során lehet előadni „azon körülményeket és érveket, hogy mi tette a megállásunkat jogszerűvé és a kerékbilincs alkalmazását jogszerűtlenné.”
Ha megállapítást nyer, hogy az intézkedés valóban jogszerűtlen volt, vagy szabálytalan megállás és várakozás miatt a szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárásban jogsértést nem állapítanak meg, a befizetett díjat visszakapod.
Amennyiben tehát kerékbilincs kerül az autódra, annak érdekében, hogy ne szállítsák el (ezt 48 órán túl tehetik meg), érdemes annak levételét kezdeményezni és befizetni a díjat – még ha úgy is gondolod, hogy az intézkedés nem jogszerűen történt, hiszen igazadat az eljárás későbbi szakaszában lehetőséged lesz bizonyítani.
Kíváncsi vagy arra is, hogy mitől félnek a legjobban a parkolásnál a magyarok? Ide kattintva megtudhatod.
