Ez a mindennap használt eszköz is kémkedhet utánad: rezgéseket érzékel

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy új kutatás szerint a számítógépes egér – az egyik legártatlanabbnak tűnő eszköz – meglepően hatékony kémeszközzé válhat. A tudósok rájöttek, hogy a periféria mozgását és apró rezgéseit érzékelve akár a felhasználó billentyűleütéseit is ki lehet következtetni. Ez azt jelenti, hogy a hackerek a képernyőn kívülről, pusztán az egér „rezgésmintáit” elemezve képesek lehetnek hozzáférni bizalmas információkhoz.

A kutatást a University of Glasgow szakértői végezték, akik speciális szenzorokkal és gépi tanulással vizsgálták, hogyan reagál az egér a különböző felhasználói tevékenységekre. Kiderült, hogy az egér apró mozgásai, amelyek a gépelés közben keletkeznek, elegendő adatot szolgáltathatnak ahhoz, hogy a rendszer rekonstruálja a lenyomott billentyűket. A módszer különösen akkor hatékony, ha a gép stabil asztalon van, és a mozdulatokat nem zavarják külső rezgések.

Az egér is lehet kémeszköz

Ez a felfedezés felveti a digitális biztonság egy új dimenzióját: a fizikai rezgések elemzését. Eddig a kiberbiztonsági kutatások elsősorban a képernyőn megjelenő vagy a hálózaton áramló adatokra koncentráltak,

Idézőjel ikon

most viszont bebizonyosodott, hogy akár az asztal apró rezdülései is veszélyt jelenthetnek.

Egy jól elhelyezett mikrofonnal vagy mozgásérzékelővel máris kifürkészhető, mit ír be valaki a billentyűzeten.

Nemcsak a kameránkon, hanem más eszközeinken, így akár az egerünkön keresztül is kémkednek utánunk
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

A kémkedés egyre könnyebbé válhat

A tudósok figyelmeztetnek: a támadás kivitelezése jelenleg még bonyolult, de a technológia fejlődésével egyre könnyebben hozzáférhető lehet. Mivel az egerek többsége Bluetooth-on keresztül kommunikál, az is előfordulhat, hogy

Idézőjel ikon

a rezgésadatok lehallgatásával egy hackertámadás távolról is kivitelezhetővé válik.

Ez újfajta biztonsági rést nyit a mindennapi eszközben, amelyről eddig kevesen gondolták, hogy veszélyt jelenthet.

A kutatók szerint a legjobb védekezés jelenleg az, ha a felhasználók odafigyelnek a környezetükre, és kerülik a gyanús, nem gyártói szoftvereket. Az egér többé nem csupán egy eszköz a kattintásra – hanem olyan érzékeny műszer is lehet, amelynek rezdüléseiben digitális lenyomatunk rejtőzik. 

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan férkőzhetnek be a hekkerek a naptáradba, olvasd el ezt a cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.