A japánkerteket sokan csodálattal figyelik, hiszen megjelenésükben az esztétika és a letisztultság dominál.
Ha azt szeretnéd, hogy az ajtón kilépve hasonló hangulat vegyen körül, akkor a megfelelő növényeket és kültéri elemeket választva kerted kisebb-nagyobb szegletében is keleti ihletésű részeket hozhatsz létre. Megyeri Szabolcs kertészmérnököt kérdeztük, hogy ehhez pontosan mi szükséges.
Mik a japánkertek legfőbb ismérvei?
Szabolcs szerint ez a kerttípus nagy esztétikai értékkel bír, és a színek, formák összhangja jellemzi, ami egy műalkotáshoz teszi hasonlatossá, ezért szinte megköveteli, hogy minden apró részletét megcsodáld. Nem véletlenül szokták meditációra is használni. A hagyományos japánkertekben megtalálhatók bizonyos épített elemek is. Idetartoznak például a kavicsos utak, a kőlámpások és a hidak. Ez utóbbiakat cikcakk alakban szokták kialakítani.
Mivel a legenda szerint a gonosz szellemek csak egyenesen tudnak haladni, egy ilyen hídon nem tudnak átmenni.
Persze a jellegzetes keleti stílusú hidacskák kertépítészeti szempontból is szemet gyönyörködtetők. Főleg azzal együtt, hogy általában valamilyen vízfelület – kisebb-nagyobb tó, vagy patakot imitáló csobogó – tartozik hozzájuk. Ezek szintén kötelező elemei egy hagyományos értelemben vett japánkertnek.
A bambusz és a japán juhar tényleg esszenciális elem?
Mivel ezek a növények igen feltűnő megjelenésűek és sokszor meghatározó, központi elemként alkalmazzák őket, a kertészmérnök úgy gondolja, hogy igen. „A japán juhar, vagy más néven az ujjas juhar (Acer palmatum) fajták színeikben, formájukban és méretükben egyaránt gazdag csoportot alkotnak, de legtöbbször a drámai, piros és bordó lombú fajtákat vesszük észre, mint amilyen a Bloodgood, az Inaba-Shidare vagy a Tompenburg. A japán juharok között ugyanakkor számtalan egyedi színvilágú változatot is találunk, melyek mesebeli hangulatot kölcsönöznek bármelyik kertnek. Ilyen például a krémsárga és zöld lombú Butterfly, a sárga-narancs színekben pompázó Katsura vagy éppen a zöld-sárga levelű Reticulatum fajta. A megfelelő színválasztás nagyon fontos, hiszen egy világos lombú növénnyel az árnyasabb részeket is világosabbá tehetjük.”
A bambuszokkal kapcsolatban gyakori tévhit, hogy csupán egyféle telepíthető belőlük, de mint arra Szabolcs is rámutatott, ez korántsem állja meg a helyét, mert létezik fekete törzsű, tarka levelű, alacsony és magas variáció is, így a lehetőségek száma közel végtelen. Az egyik legdekoratívabb fajta talán a Variegata, amely a többi bambuszfélével egyetemben háttérnövényként is megállja a helyét.
Milyen növények jöhetnek szóba még?
Vannak olyan növények, melyeket szépségük miatt eddig is sokan választottak kertjükbe. Ebbe a körbe tartoznak a hortenziák, a fás szárú bazsarózsák, az azáleák, a lila akác, de még a puszpáng és kisebb termetű hamisciprusok is. „Ezek a cserjetermetű növények nagyon jól mutatnak az ujjas juharok és bambuszok előterében, mivel mélységet és formai változatosságot hoznak a kertbe. A hortenziákat (Hydranga sp.) előszeretettel telepítik utak, járdák két oldalára is, így köztük sétálva óhatatlanul lassítunk lépteinken. Az, hogy milyen hortenziafajt választunk, már teljesen rajtunk áll. Ha egyedi hatást akarunk elérni, a labdavirágzatú kerti hortenziák mellett (Hydrangea macrophylla) szóba jöhet az érdeslevelű hortenzia is, melynek lapos, tányérszerű virágai vannak. Ezek nagyobb részt termős virágokból állnak, míg a meddő virágok a széleken helyezkednek el. Ilyen jegyekkel rendelkeznek a Kawakami és a Sargenteana fajták is”, emelte ki Szabolcs.
Mint mondta, az új kertrész kialakításánál a cserjék mellett bátran válogathatsz az évelő növényekből is, mivel remekül visszaadják a japánkertek hangulatát. A kategória egyik kedvelt és látványos csoportját a díszfüvek jelentik. „A legelső, amire gondolunk, a szálkafű (Hakonechloa macra), melynek számos fajtája van, így aranysárga, csíkos vagy éppen sötétzöld leomló levélzetével a kert díszévé válhat. Ezt a díszfüvet angol nyelvterületeken a »wind-combed« kifejezéssel illetik, ami szabad fordításban »szélfésülte« füvet jelent, mivel már egy kisebb szellő is lágyan ringatja leveleit, és ez jellegzetes, megnyugtató hanggal jár.”
Mi a helyzet a virágzó évelőkkel?
Bár ez a kerttípus komoly hangsúlyt fektet a színekre, formákra, mégis kevés virágzó évelőt vonultat fel. Ezek között is inkább az év nagy részében levélzetükkel díszítő fajok és fajták dominálnak. „Kifejezetten virága miatt a vízparti területekre a vízparti nőszirmot (Iris ensanata), míg a vízbe a leggyakrabban a különböző tavirózsákat (Nymphea sp.) telepítik, melyeket soha nem hagynak túlszaporodni, hogy az egész vízfelületet eltakarják. Virágot nevelő növények akadnak a levéldíszek között is, mint a közkedvelt árnyékliliomok (Hosta sp.), melyek fehér vagy halványlila, tölcsérszerű virágokat hoznak, azonban virágzásuk csupán rövid ideig tart. A drámai hatás miatt több kertben megtalálható a kerti sáfrányfű (Crocosmia) is, amely élénk vöröses-narancssárga virágaival és leomló, fűszerű levélzetévével a piros lombú fák előterében igazán jól érvényesül”, sorolta a lehetőségeket a kertészmérnök.
Mivel érdemes kezdeni?
Először is nézz meg több hasonló kertet, akár fényképen, videón, akár személyesen, és figyeld meg, hogy mi az, amit az otthoni környezetben is el tudsz képzelni. Szabolcs szerint ez a fajta tájékozódás segíthet eldönteni, hogy valóban keleti stílusú kertet szeretnél-e, vagy csak bizonyos elemei, például a juharok, hortenziák vagy a vízparti részek tetszenek. „Ha biztosak vagyunk benne, hogy mit akarunk létrehozni, akkor vessük papírra a terveket és jelöljük ki a nagyobb elemek, valamint a fák helyét, így létrehozva a fókuszpontokat. Majd ezt fokozatosan töltsük fel nekünk tetsző, a koncepcióba illő növényzettel” tanácsolta a szakember.
