A hortenzia olyan, klasszikus hangulatú virágzó cserje, amelyik bármilyen kertbe illik. A nyári időszakban több héten át virágzik, de az elnyílás után is vonzó marad, sőt, megszáradt virágzata még a téli hónapokban is igen mutatós látványt nyújt, ezért virágkötészeti alapanyagként is használják. Ha ez nem lenne elég, számos faja és fajtája konténerben is nevelhető.
Az éppen virágzási szezonjukat élő hortenziák nagy népszerűségnek örvendő virágzó cserjék, melyek világszerte ismertek, így a hazai kertekben, közterületeken is gyakran láthatók. Míg korábban szinte kizárólag a kerti hortenziát alkalmazták, addig mára számos új fajukkal lehet találkozni. Nevelésük nem nehéz, de a cserje egészségének megőrzéséhez és a bő virágzáshoz nem árt bevetni pár fortélyt. Ezekről Megyeri Szabolcs kertészmérnökkel beszélgettünk.
Hányféle hortenzia létezik?
Az Ázsiában és Amerikában őshonos hortenzia nemzetség több mint 75 fajt és több száz fajtát számlál, melyek széles körben ismertek és megbecsültek. Szabolcs szerint számos fajuk és még több fajtájuk kereskedelmi forgalomban is elérhető. Igen kedveltek például a klasszikus kerti (Hydrangea arborescens) és cserjés hortenziák (Hydrangea macrophylla), de egyre többen keresik a hatalmas virágzatokkal rendelkező bugás hortenziákat (Hydrangea paniculata) is.
„A bugás hortenziák közül talán az egyik leginkább kedvelt fajta a Phantom. Akik kuriózumot keresnek, azok a tölgylevelű hortenziában (Hydrangea quercifolia), az érdeslevelű hortenziában (Hydrangea aspera) vagy a több méter magasra felfutó kúszó hortenziában (Hydrangea petiolaris) megtalálhatják”, emelte ki a kertészmérnök.
A hortenzianemzetség egyik különlegességét a virágok színe adja. A fehér, kék és rózsaszín változatok mellett léteznek piros, lila, zöld és a nyílás során színváltós fajták is. A Pink Annabelle például cserjés hortenzia, amely pompás rózsaszín virágzatokat fejleszt, emellett felálló, erős hajtásrendszerével, dús hajtásaival igen tekintélyes benyomást nyújt. A Blaumeise pedig egy kék színben virágzó, igen megbízható fajta. A bugás hortenziák többségére ezzel szemben az jellemző, hogy krémfehér színben nyílnak, majd a virágzás végére rózsaszínre váltanak. Ennek egyik jeles képviselője a Diamant Rouge fajta.
Mitől válik különlegessé a hortenzia a kertben?
„A hortenziák minden kertben, minden virágágyásban nemessé teszik környezetüket. Az összes fajukra jellemző egyfajta felsőbbrendűség, amely talán az egyszerűségükben rejlik. Egyszerűek, hiszen nincsenek tarka leveleik, kihívó színeik és bármilyen efféle tulajdonságuk, mégis magasan kiemelkednek környezetükből”, vélekedett Szabolcs.
A hortenziák méretben is passzolnak a legtöbb kertbe, hiszen átlagos magasságuk 1,5-2,5 méter körül alakul, de persze vannak ennél kisebb (például a kerti hortenzia Sheep Cloud fajtája csak 1 méter körüli magasságig nő) és nagyobb képviselői is (a Hydrangea involucrata Yokudanka akár a 3 métert is elérheti).
A hortenziákra alapvetően jellemző a felálló, erős hajtásrendszer, a dekoratív, széles levelek és a hosszú élettartamú virágzatok, melyek megfelelő gondozás esetén gazdagon díszítik a növényt.
Milyen feltételek szükségesek kerti neveléséhez?
Szabolcs szerint a hortenziától számos kertbarát tart, mert bár nagyon kedvelik, mégsem tudják életben tartani. „A hortenzia talán egy kicsivel több odafigyelést kíván, mint a legtöbb cserje vagy évelő növény, de ha ezeket a praktikákat megtanuljuk és betartjuk, gyerekjátékká válik a nevelése. Először is megemlíteném a fényviszonyokat. A hortenzia nem kedveli a napos helyeket, a tűző napon hamar megbetegszik és elpusztul. A félárnyékos vagy árnyékos hely ideális számára, ahol naponta 6 óránál kevesebbet éri közvetlen napfény. A mélyárnyékot szintén érdemes kerülni, mert az ilyen élőhelyen a szárak felnyurgulnak, a levelek puhává válnak, elsárgulnak, illetve elmaradhat a virágzás is”, magyarázta a szakember.
A hortenzia szó a görög „hydor” (vagyis víz), valamint „angos” (hordó) szóból származik, így a neve nagyjából annyit tesz: „vizes hordó”. Ennek oka az a tény, hogy a növénynek rengeteg vízre van szüksége, és szinte csak vízzel teli hordóként érzi igazán jól magát. Éppen ezért javasolt legalább naponta egyszer megöntözni, de a nyári kánikula és aszály idején ez akár reggel és este is indokolt lehet. Mivel a pangó vizet nem kedveli, ezért inkább többször, kevesebb vizet kapjon.
„Megemlíteném azt a tényezőt, ami miatt rengeteg kertbarát elveszíti a hortenziákba vetett reményét, ez pedig nem más, mint a talaj pH-tartalma. A hortenziacserjék csak enyhén savas közegben érzik jól magukat, melynek pH-értéke 5-6 közé esik. Emellett fontos, hogy a talaj fel legyen töltve tápanyagokkal – ezeket érdemes rendszeresen pótolni tápoldat vagy trágya formájában. Mivel számos hajtást fejlesztenek, rengeteg, sok esetben nagy méretű leveleik vannak, ezért szükségük van nitrogénra is, míg a virágzás idején káliumtúlsúlyos tápanyaggal ajánlott ellátni őket” tette hozzá Szabolcs.
Ha nem savas a talaj a kertemben, lemondhatok a hortenziákról?
Nem, egyáltalán nem kell lemondanod róluk, ugyanis vannak trükkök, amelyekkel „savanyítható” a talaj a gyökérzónában és környékén. Erre számos módszer létezik. A kertészmérnök szerint a legegyszerűbb talán az, ha speciális hortenzia-virágföldet vásárolsz és ebben ülteted el a növényt. Így sokáig jól érezheti magát, viszont ez sem örökre szól.
Ha azt látod, hogy a növény sárgulni kezd, vagy virágszirmai megfakulnak, esetleg színt váltanak, akkor érdemes 2-3 hetente citromos vagy almaecetes vízzel öntözni, ami segít a talaj savas pH-értékének megtartásában. Ehhez csupán annyit kell tenned, hogy elkeversz egy evőkanál citromlevet vagy almaecetet egy vödör vízben, majd a növény tövére öntöd (de a leveleire ne!). Ha érettebb állapotú fenyőtűt vagy tőzeget, esetleg ként adagolsz a talajhoz, azzal szintén savanyíthatsz rajta. Ugyanez a módszer alkalmazható a hortenzia cserepes nevelésénél is. A konténeres nevelésnél pedig különösképpen figyelni kell arra, hogy a talaj ne száradjon ki.
A virágok színe valóban szabályozható?
„A hortenzia egyedülálló növény abban a tekintetben is, hogy szabályozható a virágainak színe”, erősítette meg Szabolcs. Tudni kell azonban, hogy ez nem minden típusra érvényes. A kerti hortenzia például színváltozással reagál a talaj pH-értékének változásaira. Az alacsony pH lehetővé teszi, hogy a hortenzia felvegye a talaj alumíniumtartalmának egy részét, ezáltal a virágok kék színűek lesznek. A kék színhatás elérhető még timsó hozzáadásával is. Ez a folyamat fordítva is teljesül: a talaj pH-értékének megnövelésével a hortenzia rózsaszínre vált, ami mészkő hozzáadásával lehetséges. Fontos, hogy az említett kiegészítő anyagok használatát ne vidd túlzásba, mert a növény gyengülését okozhatja.
Hogyan állapítható meg, hogy milyen kémhatású a kert talaja?
A válasz nagyon egyszerű, mivel csak egy lakmuszpapír szükséges hozzá. Ennek híján a régi, jól bevált módszereket kell alkalmazni. „Nedvesítsünk be vízzel egy kis adag kerti földet. Ha ecetet cseppentünk bele és az elkezd pezsegni, akkor valószínűleg lúgos kémhatású, vagyis savanyítani kell a hortenzia számára. Ha szódát szórunk rá és a szódaszemcsék ugrálni, pattogni kezdenek, akkor savas talajjal van dolgunk”, árulta el a megoldást Szabolcs.
