A fehérítésre ma már több megoldás is létezik, nem csak a korábban szinte minden háztartásban megtalálható hipó.
Ha van egy fehér ruhád, amit makacs foltok csúfítanak el, melyeket hagyományos mosással nem tudsz kiszedni, vagy láthatóan elszürkült, akkor a fehérítő alkalmazása lehet a megoldás. De vajon ez ténylegesen eltávolítja az elszíneződéseket, vagy csak „eltünteti” őket?
Volt, amikor hetekig is eltartott
A fehérítéshez kezdetben napokig tartó főzést használtak, ami azonban túlzottan megviselte a textileket, ezért később fahamut kezdtek a főzőoldathoz adagolni, hogy fokozzák a hatást – derül ki a Wikipedia összefoglalójából. A kívánt eredményt így sem sikerült elérni, ezért a fahamut oltott mészre váltották. Ez ugyan lerövidítette az eljárás idejét, de a fehérítő hatást nem fokozta számottevően.
A következő lépcsőfokot a gyepfehérítés jelentette, ami már sokkal hatékonynak bizonyult: a gyepre kifektetett szövetek néhány hét alatt teljesen kifehéredtek. De hogy lehetséges ez? A magyarázat abban keresendő, hogy vegetációjuk során a növények oxigént bocsátanak ki, az oxigénatomok pedig roncsolják a színezőanyagokat, miközben a napfény ultraibolya sugarai a levegőben jelen lévő ózonnal oxidatív hatást fejtenek ki.
Az 1770-es években aztán felfedezték a klórt, ami jelentős előrelépést hozott a textilanyagok fehérítésében. Manapság a fehérítésnek kétféle korszerű módja ismert: a kémiai és az optikai.
Így működnek a fehérítők
A kémiai fehérítés oxidálószerekkel történik, melyek valóban roncsoló hatásúak, ezért szálkárosodást okoznak. Működésükről dióhéjban annyit érdemes tudni, hogy gyorsan beavatkoznak a foltok érzékeny színképzési folyamataiba, és láthatatlanná teszik a pecséteket. „Kellő idő alatt, megfelelő hőmérsékleten a teljes foltot vízben oldható részekre bontják le, nehogy véletlenül visszatérjen a kellemetlen szín” – írja a New Scientist tudományos kérdés-felelet szekcióját idézve a ChemoNet.
A leghatékonyabb háztartási fehérítőszer a hipóban is megtalálható nátrium-hipoklorit, amely már szobahőmérsékleten működésbe lép. A másik elterjedt alternatíva a hidrogén-peroxid, ami kevésbé erős, így kíméletesebb az anyaghoz, de a manapság elterjedt, gyors, 40 Celsius-fokos mosás során önmagában alig ér valamit.
Az optikai fehérítőszerek ezzel szemben fluoreszkáló szerves vegyületek, amelyek a textilanyag felületére eső fény ibolyántúli sugarait látható fénnyé alakítják. Ilyen módon a kezelt textília felületéről nagyobb mennyiségű látható fény verődik vissza, mint amennyi sugárzik rá. Az optikai fehérítőkkel nagyfokú fehérség érhető el, de az nem túl tartós: többszöri mosás során a hatás csökken, így a textília megszürkül, túlzott mértékű alkalmazásuk ráadásul sárgulást okozhat.
Vannak természetes módszerek is
Ha idegenkedsz a vegyszerektől, akkor a fehérítéshez kipróbálhatsz néhány házi praktikát is. Sokan például ecetet, szódabikarbónát vagy citromlevet használnak erre a célra. Ha nem akarsz kísérletezni, itt egy kipróbált házi recept, ami neked is beválhat:
