Törötten érkezett a nemrég vásárolt termék, elromlott vagy be sem tudod üzemelni a legújabb háztartási gépet? Szerencsére van lehetőség arra, hogy hibás termék esetén visszakapd a pénzed, vagy kicseréljék a terméket, ezt nevezik kellékszavatosságnak.
Vannak termékek, amelyeknek a megvásárlásánál még nem tudhatod, hogy jól működik-e. Olykor előfordulnak hibás termékek, akár boltban veszed meg, akár az interneten rendeled. Ilyenkor élhetsz a kellékszavatosság jogával.
Mit tehetsz, ha hibás terméket kapsz?
Ha elromlott, törött, szakadt vagy nem működik a termék, amit kaptál, akkor vásárlóként véd a kellékszavatosság. Ennek az alapjai és a szabályai a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 6:159-6:167. §-aiban találhatóak meg. Eszerint, ha az eladott termék hibás, akkor a vevő kellékszavatossággal élhet. A vevő ilyenkor választhat, hogy számára mi a kedvezőbb megoldás a hibás termék kapcsán. Általában két lépcsőben kerülhet sor a választásra. Először a javítást vagy a cserét szokták felajánlani. Másodszor az árleszállítást (a vevő általi javítást vagy javíttatást) vagy az elállást. A második eset akkor lép életbe, ha a javítást vagy a cserélést az eladó megfelelő határidőn belül nem vállalta, vagy a megfelelő határidőn belül vagy a vevő érdekeinek sérelme nélkül nem tudja megtenni, esetleg a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
A magyar jogrendszer alapján a vásárlók két évig élhetnek kellékszavatossági jogukkal a vásárlás idejétől számítva. Az eladó nem korlátozhatja vagy rövidítheti meg ezt az időszakot.
A kellékszavatosság megoldásai
Amint a vásárló észreveszi a terméken a hibát, köteles értesíteni az eladót, ezt megteheti írásban, de akár szóban is. Az értesítés késedelméből eredő kárért a vevő a felelős, azonban az eladó felelős a általa kínált termékért, akkor is, ha a hibáról nem tudott. Ezért fel kell ajánlania a korábban említett lehetőségeket.
Kijavítás vagy csere: a vásárló választhatja a hibás termék kijavítását vagy kicserélését, ha ez lehetséges. Például egy egyedi ékszer esetén nem biztos, hogy megoldható a csere, mivel nem létezik belőle több. Ilyen esetben marad a javítás, vagy a második lépcsős megoldások.
Az egyik ilyen az árleszállítás. Az is megtörténhet, hogy a javítás mellett még árleszállítást is kap a vevő. Az sem kizárt, hogy a termék javítását saját maga a vásárló kell, hogy intézze. Ebben az esetben a költségeket az eladó fizeti.
A vevő el is állhat a vásárlástól, mivel a vásárlással egy szerződés jön létre. Ekkor a vevő visszakapja a vételárat, a hibás terméket pedig visszaadja. Bizonyos esetekben azonban nem választható, például kisebb hibák esetén, mint hogy egy gomb hiányzik a rendelt ruháról. Autó esetén, ha az gyakran meghibásodik, az eladó pedig többszöri próbálkozás után sem tudja megjavítani, a vevő pedig nem tudja folyamatosan, tartósan rendeltetésszerűen használni, akkor szintén elállhat a vásárlástól.
Az eladó és a vevő más módon is megegyezhet a kellékszavatosságról, de nem kényszeríthetnek egymásra semmilyen megoldást. Gyakori eset, hogy a vevő levásárolhatja a hibás termék árát, ilyenkor az az áru, amivel probléma volt, visszakerül az eladóhoz, a vásárló pedig mást választhat cserébe.
Kellékszavatosság vagy jótállás
Létezik egy másik garancialehetőség is, ez a jótállás, azonban ez nem érhető el minden termék esetén. Kötelező jótállást írnak elő a jogszabályok például egyes háztartási cikkek, konyhai eszközök, ékszerek, sporteszközök, gépjárművek, motorkerékpárok, épületszerkezeti elemek esetén. De az eladó maga is dönthet úgy, hogy jótállást vállal a termékeire. A kellékszavatossággal nem zárják ki egymást, mindkettő érvényes, ez akkor fontos, ha valaki elhagyja a garanciajegyet vagy letelt a jótállási idő.
A jótállásnál és szavatosságnál eltérően alakul a bizonyítási kötelezettség. Jótállás esetén az eladó csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítés után (pl. a termék átvétele után) keletkezett. A kellékszavatosság esetén a szavatosságra hivatkozónak kell bizonyítania, hogy a termék már az átadáskor hibás volt. Lényeges azonban, hogy vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Vagyis 6 hónapon belül az eladónak kell bizonyítania, hogy a termék nem volt hibás.
Másik fontos különbség, hogy az időtartamuk eltérhet. A jótállás idejét jogszabály vagy a jótállást önként vállaló határozza meg. A tartós fogyasztási cikkek esetén például általában 1 év szokott lenni.
Ha nem figyelsz bizonyos részletekre, könnyen autótolvajok áldozata lehetsz. Hogy ezt elkerüld, összeszedtük az alábbi cikkünkben, hogy mire kellene odafigyelned.
