Ha gyümölcsfákat ültetsz a kertben, nemcsak friss és olcsó gyümölcsutánpótláshoz juthatsz, hanem az ökológiai lábnyomodat is csökkentheted. A kertészmérnök hasznos tippekkel szolgál, hogy kezdőként milyen irányba indulj.
A lédús őszibarack, kajszi, cseresznye és meggy igazi ínyencségnek számít – különösen ebben a trópusokat idéző hőségben. Nem csoda, hogy a nyári szezonban egyre többen kapnak kedvet a gyümölcstermesztéséhez. De mikor érdemes gyümölcsfát ültetni, és főleg milyet? Megyeri Szabolcs kertészmérnök segítségével összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Mikor kell gyümölcsfát ültetni?
Sok kertbarát úgy gondolja, hogy az ültetéssel mindenképp meg kell várni az őszt, ám ez csak részben állja meg a helyét. „A köztudatban tartja magát a nézet, hogy a gyümölcstermők ültetésének két nagy szezonja van: a tavaszi és az őszi. Ez azonban valójában csak a szabad gyökerű növényekre érvényes. A szinte egész évben ültethető konténeres változatok térhódításának köszönhetően a gyümölcsfaültetés mára elvesztette szezonális jellegét, így többé nem kell hónapokig várni”, öntött tiszta vizet a pohárba Szabolcs.
Milyen további különbségek vannak?
A szabad gyökerű és a konténeres fák nemcsak ültetési idejükben térnek el egymástól, hanem telepítésüket, tárolásukat és eredésüket tekintve is. Lényeges különbség például, hogy a szabad gyökerű növényeket nedves forgácsba csomagolva védik a kiszáradástól, így csupán 1-2 napig lehet őket biztonsággal tárolni. Ezek a gyümölcsfák értelemszerűen csak a kiültetést követően – ami történhet az őszi vagy tavaszi időszakban, a lombhullás után vagy a lombfakadás előtt is – tudnak megeredni, vagyis erősebb gyökeret fejleszteni.
A konténeres növények ezzel szemben eleve kifejlett gyökérzettel rendelkeznek, ezért megfelelő méret esetén akár a kiültetést követő évben is termést hozhatnak. További előnyük, hogy optimális méretben kaphatók a szállításhoz, konténerük mérete pedig meghatározza növekedésük mértékét, így könnyebben kalkulálható, hogy mekkora helyet igényelnek, ráadásul ha nincs átfagyva a talaj, szinte bármikor ültethetők. Szabolcs szerint telepítésük jellemzően februártól novemberig történik, így tehát most, a nagy hőségek idején is alkalmasak rá, de ilyenkor érdemes fokozottan odafigyelni, hogy rendszeresen, nagyobb vízadagokra van szükségük. „Ha valaki kezdő, az első telepítéshez a konténeres növényeket ajánlom. Ültetésüket, gondozásukat kitapasztalva egyszerűbb lesz szabad gyökerű fákat nevelni.”
Mit kell tudni a porzópárokról?
A gyümölcsfák között vannak önmeddő, öntermékenyülő és részben öntermékenyülő fajták. Ezzel azért is elengedhetetlen tisztában lenni, mert a háromból nem mindegyik képes önállóan termést hozni. Az önmeddőknek ehhez szükségük van egy pollenadó (porzó) fára, de az egyes fajták nem minden esetben kölcsönös porzói egymásnak. A vilmoskörtének például a Clapp kedveltje a pollenadója, az előbbi viszont nem termékenyíti meg az utóbbit.
Az öntermékeny fajtáknál mindez úgy módosul, hogy a fa önállóan is hoz gyümölcsöt, de egy pollenadó telepítésével tovább növelhető a termésmennyiség, míg a részben öntermékenyülők esetében csak kevés termésre lehet számítani porzópár nélkül. „Ezért is fontos, hogy a fajtaválasztásnál mindig ellenőrizzük, hogy milyen típusú gyümölcstermővel van dolgunk. Így elkerülhető, hogy később hiába várjuk a termést. A kertészetekben általában széles körű információkkal szolgálnak a porzópárokról, de a szakkönyvekből és az internetről is lehet tájékozódni”, adott néhány kezdő támpontot a szakember. Mint mondta, az ültetésnél sokan az 500 méteres szabályra esküsznek, és bár itt jó eséllyel valóban sikerülhet a beporzás, ő inkább azt tartja optimális megoldásnak, ha a pollenadó és a beporzandó fa körülbelül 150-250 méteres távolságra kerül egymástól.
Van olyan fa, ami kisebb, és akár az erkélyen is nevelhető?
A saját termesztésű gyümölcsről akkor sem kell lemondanod, ha csak kisebb kerted vagy balkonod van. Szabolcs megjegyezte, a gyümölcsfák kifejlett mérete elsősorban a fajtától függ, magasságuk ugyanakkor a megfelelően elvégzett ápolási és metszési munkákkal korában tartható, valamint koronájuk is szabadon alakítható. A kínálatban egyre több az újabb nemesítésű, úgynevezett „balkongyümölcsfa”. Ezek közös jellemzője, hogy kompakt a méretük és könnyen nevelhetők konténerben (vagyis cserépben). A fajtaválaszték ugyan nem túl nagy, de a piacon cseresznye-, meggy-, körte-, szilva- és kajszibarackfákat egyaránt lehet találni, miközben a kisebb termetű, oszlopos balerina almákból egészen tekintélyes a felhozatal.
„Szeretném kiemelni az Opal szilvát, illetve a Joachim meggyet, melyek nemcsak bő termést hoznak, hanem élénk színű gyümölcseikkel, formás leveleikkel díszítőértékkel is bírnak, így a dísznövényekkel felcserélve pluszhely nyerhető általuk a gyümölcstermők számára. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a konténeres neveléshez nem alkalmas akármelyik fajta. A gyorsan növekvő, nagyobb magasságot elérő fák csak szenvednének a konténerben.”
Milyen szerep jut a gyümölcsfáknak egy önfenntartó kertben?
Szabolcs szerint egy önfenntartó kert – ami azt jelenti, hogy a növények kevés befektetett energia mellett a lehető legtöbb termést hozzák, illetve ellátják az embert – megvalósítása komoly tervezőmunkát igényel, de azért nem lehetetlen feladat. „Először a kert célját határozzuk meg: mi az, amit felhasználunk, és mi az, amire tényleg szükségünk van. A gyümölcsfák szerves részét képzik egy ilyen kertnek, hiszen nyár elejétől egészen januárig folyamatosan szüretelhetünk, sőt feldolgozott formában a gyümölcsök tavaszig is kitarthatnak. Ahhoz, hogy a nyári és őszi gyümölcsök mellett téli termésünk is legyen, telepítsünk naspolyát és datolyaszilvát”, javasolta Szabolcs.
A naspolya sajátossága, hogy csak az első fagyok után válik igazán ízletessé, de korábban szüretelve lassan a lakásban is megérik. Ami a datolyaszilvát illeti, ez a gyümölcs még nem annyira elterjedt itthon, mert sokan attól tartanak, hogy a fagyok kárt tehetnek benne, de a kertészmérnök azt mondja, emiatt nem kell aggódni, mivel a legtöbb fajta mínusz 22 és 30 Celsius-fok között télállónak tekinthető, a gyümölcsök pedig hosszú időn át a fán maradnak, így a szürettel megvárható akár a január végi időszak is. A kezdők számára ő a Tipo fajtát ajánlja, ami számos kiváló tulajdonsággal rendelkezik.
Hogy befolyásolja a gyümölcsfaültetés az ökológiai lábnyomot?
Az ökológiai lábnyom egy igen összetett fogalom, ami Szabolcs szerint a szén- és szántólábnyomon, illetve a beépített területek nagyságán keresztül kapcsolódik a gyümölcstermőhöz. „Ha csak kis százalékban is, de van, amit saját részre termelünk, legyen az gyümölcs vagy zöldség, akkor a szénlábnyomunkat is csökkenthetjük. A kereskedelmi forgalomban rengeteg külföldről importált gyümölcsfélével találkozunk, ami az áruszállítás, a hűtés és a többi járulékos folyamat miatt rengeteg pluszenergiába kerül. Még egy ok, hogy saját gyümölcsöt termesszünk”, tette hozzá a szakember, megjegyezve, hogy az ökológiai lábnyom csökkentésére célszerű az élet más területen is törekedni.
