Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ne hagyd magad megtéveszteni! A frissföl feltűnően hasonlít a tejfölre, de valójában nagyon is különbözik tőle.
Talán te is találkoztál már olyan termékkel, amit „frissfölnek”, „farmfölnek”, „finomfölnek”, vagy valami hasonlóan jópofán hangzó „fölnek” neveznek. Ezek ugyanúgy vannak csomagolva, mint a tejfölök, és a boltokban azok mellé vagy közé szokták kipakolni őket a hűtőbe, ami félreértésekre adhat okot, pedig a szakértő szerint nem egészen ugyanabban a ligában játszanak.
Ez a különbség a frissföl és a tejföl között
Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, a DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője a Dívány kérdésére elmondta, a különféle „föl” névvel illetett termék kinézetre nagyon, illetve valamelyest ízükben is hasonlítanak a tejfölre, de még ha a gyártók úgy is akarják beállítani őket, nem tekinthetők annak.
Szakmai nyelven az ilyen termékeket imitátumoknak hívjuk.
Azt, hogy mi nevezhető tejfölnek, a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza, amely többek között azt is pontosan megszabja, hogy gyártásához milyen alapanyagokat lehet felhasználni.
A szakember szerint a két termék között az a fő különbség, hogy miközben a magyar konyha fontos elemének számító tejföl csakis tejalapú állati eredetű összetevőket tartalmaz, addig az imitátumoknál engedélyezett a növényi eredetű összetevők alkalmazása is. Az utóbbiak jellemzően növényi zsiradékok, mint amilyen például a kókuszolaj is.
„Ezeknél a termékeknél az állati eredetű összetevőt sem feltétlenül a tejszín adja, mint a tejfölöknél általában, hanem sokkal inkább tej, vagy tejfehérje-koncentrátum, preparátum, esetleg savó. Vannak olyan termékek is, amelyek kizárólag növényi eredetű összetevőkkel készülnek” – magyarázta az élelmiszermérnök.
Akkor kinek jók az imitátumok? Traszkovics Zsolt szerint elsősorban a gyártóknak, hiszen előállítási költségük jóval alacsonyabb az eredeti termékhez képest. Jellemzően ugyan az eladási árukban is tetten érhető némi különbség, de közel sem akkora, mint amekkorát az olcsóbb előállítás indokolna. Magyarán tehát arról van szó, hogy a gyártók több pénzt tudnak keresni az imitátumokon.
„Természetesen amennyiben a jelölés megfelelő, és nem téveszti meg a vásárlót, nincs semmi gond egy ilyen termékekkel sem. Sőt, kimondott előnyük is lehet, hiszen az ételallergiában vagy intoleranciában szenvedők számára a tejföl helyettesítő alternatívai lehetnek” – tette hozzá a szakember.
