Innen tudhatod, jó-e még a kint hagyott étel

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Valószínűleg már veled is előfordult, hogy az ebéd utáni kajakóma hatására nem tetted el a maradékot a hűtőbe, vagy csak órákkal a bevásárlás után vetted észre, hogy valami a szatyorban maradt, ezért kétségeid támadtak a fogyaszthatósága felől.

A modern hűtés csodájának köszönhetően manapság már nem kell napi szinten a boltba rohangálni, hogy mindig friss étel kerüljön az asztalra, ezért könnyű megfeledkezni arról, hogy egyes élelmiszerek milyen gyorsan meg tudnak romlani. Ez azonban gyorsan megváltozhat, ha egy hirtelen ötlettől vezérelve belekóstolsz a hosszú órákra hűtés nélkül hagyott majonézes salátába. De mi az a maximális időtartam, amin belül a szobahőmérsékleten hagyott étel még biztonsággal fogyasztható? A Lifehacker utánajárt.

Mikor indulnak be a romlási folyamatok?

Az általános irányelvek szerint a romlandó élelmiszereket a vásárlás (vagy a főzés) idejétől számított 2 órán belül a hűtőbe kell tenni, de 32 Celsius-fok feletti hőmérséklet esetén már csak egyórás időhatárról lehet beszélni. Ugyanez érvényes az éttermekben és különféle eseményeken felszolgált ételekre, vagy akár a nyári piknikezésre magaddal vitt elemózsiára is, amennyiben a tároláshoz nem használsz hűtőtáskát.

Vannak rizikósabb ételek?

A Princeton Egyetem Környezetvédelmi és Biztonsági Osztálya szerint bizonyos élelmiszerekben gyorsabban elszaporodhatnak a baktériumok, így a romlandóság szempontjából is fokozott kockázatot hordoznak. Idetartozik minden olyan étel, ami tejtermékeket, tojást, húst, halat, kagylót, rákféléket vagy rizst tartalmaz. Ezeknél tehát különösen fontos a megfelelő tárolási hőmérséklet betartása.

Vajon meddig ehető?
Fotó: Inna Brailchuk / Getty Images Hungary

Minden potenciálisan veszélyes élelmiszert 5 Celsius-fok alatt (illetve a meleg ételeket 57 fok felett) kellene tárolni, leszámítva az elkészítésükhöz, illetve a tálalásukhoz szükséges időt – derül ki az egyetem összefoglalójából. Ebből következik, hogy ha például egy eseményen hosszú idő telik el az étel elkészítése és felszolgálása között, akkor elengedhetetlen hideg és/vagy meleg tárolóeszközökről gondoskodni.

Csak a szobahőmérséklet lehet problémás?

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma a 4 Celsius-fok feletti és a 60 fok alatti hőmérséklet-tartományt teljes egészében a veszélyzónába sorolja, ami nagyjából egybevág a Princeton Egyetem által lefektetett irányelvekkel is. Figyelmeztetésük szerint a baktériumok – köztük az olyan veszélyes fajták, mint a Staphylococcus aureus vagy a szalmonella – alig 20 perc alatt képesek megduplázni a számukat, majd továbbszaporodva megbetegedéseket okozni.

A szakemberek mindig elmondják azt is, hogy az élelmiszerek kapcsán nem érdemes felesleges kockázatot vállalni. Ha a fentiek alapján sem tudod eldönteni, hogy egy étel mennyire friss, inkább dobd ki. Pár kanálnyi csirkesaláta biztos nem ér annyit, hogy ételmérgezést kapj miatta.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.