Tényleg annyival egészségesebb a durum- és a teljes kiőrlésű tészta, mint a tojásos? Mi a különbség közöttük?

Olvasási idő kb. 2 perc

A durum- és a teljes kiőrlésű tészta fogyasztása egyaránt jótékony hatású lehet az emésztésre nézve.

A hagyományos, tojásos tésztát általában magasabb szénhidrát- és kalóriatartalma miatt szokták kritizálni, és egészségesebb alternatívaként a durum- vagy a teljes kiőrlésű tésztát ajánlják helyette. Na, de melyik hogyan készül, és pontosan milyen táplálkozási előnyökkel bír? A szakértő segít képbe kerülni.

Hogyan készülnek a tészták?

„Függetlenül attól, hogy a tésztához milyen búzát használnak fel, a gyártási technológia közel azonos” – tisztázta a Dívány kérdésére Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője. Miután az alapanyagokat a receptúra szerint pontosan kimérik, a tésztát keverő-dagasztó gépekben készítik el, majd speciális prések segítségével formázzák.

„A megformázott tésztát ezután szárítógépekben addig szárítják, amíg nedvességtartalma a megfelelő szintre csökken. Az így kialakított alacsony víztartalomnak köszönhetően a száraztészták hosszú időn át biztonsággal eltárolhatók maradnak” – magyarázta a szakember.

Mint mondta, a tészta alapvetően lisztből, vízből és tojásból készülhet. Természetesen az ízesítéshez vagy a színezéshez megengedett más összetevők felhasználása is, ám ezek jellemzően igen csekély mennyiségben kerülnek bele.

A teljes kiőrlésű tészta egyik jellegzetes ismertetőjegye a sötétebb szín
Fotó: Mantonature / Getty Images Hungary

A hagyományos és a teljes kiőrlésű tészta közötti legfőbb különbség, hogy bár az alapanyag mindkettőnél ugyanaz, az utóbbinál a liszt előállításához az egész búzaszemeket őrlik meg, így magasabb a rosttartalma, és több benne az értékes tápanyag is. A durumtészta ezzel szemben egy speciális, ősi búzafajtából készül.

Mi szól a durumtészta mellett?

A durumlisztből, tojás felhasználása nélkül előállított durumtészta a hagyományos tésztához képest magasabb fehérje-, illetve alacsonyabb szénhidráttartalommal rendelkezik. Ezek ráadásul összetett szénhidrátok, melyek a szakember szerint csökkentik a felszívódás sebességét, ami táplálkozás-élettani szempontból előnyösnek tekinthető.

Idézőjel ikon

Mivel a durumbúzánál a héjrészek is belekerülnek a lisztbe, magasabb a rosttartalma, ezért növeli a jóllakottság érzését.

Hogy a durumtészta egészségesebb-e, arra a szakértő sem tud egyértelmű választ adni. „Kétségtelen, hogy a durumnak némileg alacsonyabb az energiatartalma, amihez az is hozzájárul, hogy nincs benne tojás, de ez nem teszi valamiféle csodaélelmiszerré.”

Búzakalászok állnak a szántóföldön
A durumtészta egy speciális búzafajtából készül
Fotó: victimewalker / Getty Images Hungary

Traszkovics Zsolt itt ismételten kiemelte, egy adott ételtől – legyen az bármilyen egészséges is – soha nem szabad csodákat várni, mert összességében az étrend és az életmód az, ami igazán számít. „Csak azért, mert durumtésztát fogyasztunk hagyományos, tojásos tészta helyett, az önmagában nem fog minket sem szuperegészségessé, sem karcsúvá tenni. De a megfelelő étrendbe beépítve segíthet céljaink elérésében.”

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.