Tényleg annyival egészségesebb a durum- és a teljes kiőrlésű tészta, mint a tojásos? Mi a különbség közöttük?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A durum- és a teljes kiőrlésű tészta fogyasztása egyaránt jótékony hatású lehet az emésztésre nézve.

A hagyományos, tojásos tésztát általában magasabb szénhidrát- és kalóriatartalma miatt szokták kritizálni, és egészségesebb alternatívaként a durum- vagy a teljes kiőrlésű tésztát ajánlják helyette. Na, de melyik hogyan készül, és pontosan milyen táplálkozási előnyökkel bír? A szakértő segít képbe kerülni.

Hogyan készülnek a tészták?

„Függetlenül attól, hogy a tésztához milyen búzát használnak fel, a gyártási technológia közel azonos” – tisztázta a Dívány kérdésére Traszkovics Zsolt élelmiszermérnök, DIATRA Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője. Miután az alapanyagokat a receptúra szerint pontosan kimérik, a tésztát keverő-dagasztó gépekben készítik el, majd speciális prések segítségével formázzák.

„A megformázott tésztát ezután szárítógépekben addig szárítják, amíg nedvességtartalma a megfelelő szintre csökken. Az így kialakított alacsony víztartalomnak köszönhetően a száraztészták hosszú időn át biztonsággal eltárolhatók maradnak” – magyarázta a szakember.

Mint mondta, a tészta alapvetően lisztből, vízből és tojásból készülhet. Természetesen az ízesítéshez vagy a színezéshez megengedett más összetevők felhasználása is, ám ezek jellemzően igen csekély mennyiségben kerülnek bele.

A teljes kiőrlésű tészta egyik jellegzetes ismertetőjegye a sötétebb szín
Fotó: Mantonature / Getty Images Hungary

A hagyományos és a teljes kiőrlésű tészta közötti legfőbb különbség, hogy bár az alapanyag mindkettőnél ugyanaz, az utóbbinál a liszt előállításához az egész búzaszemeket őrlik meg, így magasabb a rosttartalma, és több benne az értékes tápanyag is. A durumtészta ezzel szemben egy speciális, ősi búzafajtából készül.

Mi szól a durumtészta mellett?

A durumlisztből, tojás felhasználása nélkül előállított durumtészta a hagyományos tésztához képest magasabb fehérje-, illetve alacsonyabb szénhidráttartalommal rendelkezik. Ezek ráadásul összetett szénhidrátok, melyek a szakember szerint csökkentik a felszívódás sebességét, ami táplálkozás-élettani szempontból előnyösnek tekinthető.

Idézőjel ikon

Mivel a durumbúzánál a héjrészek is belekerülnek a lisztbe, magasabb a rosttartalma, ezért növeli a jóllakottság érzését.

Hogy a durumtészta egészségesebb-e, arra a szakértő sem tud egyértelmű választ adni. „Kétségtelen, hogy a durumnak némileg alacsonyabb az energiatartalma, amihez az is hozzájárul, hogy nincs benne tojás, de ez nem teszi valamiféle csodaélelmiszerré.”

Búzakalászok állnak a szántóföldön
A durumtészta egy speciális búzafajtából készül
Fotó: victimewalker / Getty Images Hungary

Traszkovics Zsolt itt ismételten kiemelte, egy adott ételtől – legyen az bármilyen egészséges is – soha nem szabad csodákat várni, mert összességében az étrend és az életmód az, ami igazán számít. „Csak azért, mert durumtésztát fogyasztunk hagyományos, tojásos tészta helyett, az önmagában nem fog minket sem szuperegészségessé, sem karcsúvá tenni. De a megfelelő étrendbe beépítve segíthet céljaink elérésében.”

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.