Rengeteg felhívást tettek már közzé az unokázós csalással kapcsolatban, a rendőrségen mégis számtalan áldozat jelentkezik még mindig, akik milliókat fizettek ki, amikor átverték őket. Sajnos, az ijedtség és a sietség nem használ a józan ítélőképességnek.
Egy új kutatás szerint egyre több idős van jelen a közösségi médiában. Egy 2000 ember részvételével végzett felmérés megállapította, hogy átlagosan napi 47 percet. A nyugdíjasok a legtöbb időt a Facebookon (75 százalék), a YouTube-on (28 százalék) és az Instagramon (10 százalék) töltik.
60 százalékuk tisztában van azzal, hogy a közösségi média csak néha megbízható információforrás. A megkérdezett idős emberek átlagban az online információk 43 százalékát vélik igaznak. A válaszadók kétharmada úgy érzi, hogy megbélyegzik őket, mert könnyen bedőlnek a félrevezető információknak (67 százalék). A megkérdezett idősek 34 százalékát már félrevezette egy megbízhatónak hitt forrás, és 33 százalékukat át is verték. Az idősek leggyakrabban online (66 százalék) és telefonon (31 százalék) estek áldozatul.
Ismert csalás, mégis milliók bedőlnek neki
Az egyik legismertebb időseket célzó trükk az unokázós csalás, amikor idősek unokájának kiadva magukat hívják fel az áldozatot a csalók, hogy gyorsan pénzre van szükségük, mert tartoznak valakinek, balesetet szenvedtek, vagy a legújabb verzió szerint rendőrnek adják ki magukat. Ebben az esetben azt állítják, hogy az unokát letartóztatták, és pénzért cserébe házi őrizetbe kerülhet.
A csalók általában a közösségi médiából szerzik meg az információkat, ahol a családtagok neve gyakran megtalálható, vagy úgy kezdik a beszélgetést, hogy „Én vagyok az, nagypapa!”, abban a reményben, hogy az áldozat maga mondja ki az unoka nevét. Ezután a csalók kitalálnak egy bonyolult történetet, és azt állítják, hogy bajban vannak. A hívó fél sokszor kétségbeesetten viselkedik. Gyakran halkan beszélnek, elfojtott szavakkal, mintha sírnának, vagy kifogásokat keresnek arra, miért más a hangjuk (például rossz a telefonkapcsolat). Az is előfordulhat, hogy éjszaka csörögnek, amikor az áldozat még félálomban van, vagy nem akar mást felébreszteni, hogy ellenőrizze a történetet.
A csalók ezután gyorsan átadják a beszélgetést egy harmadik félnek. Ekkor egy újabb személy lép be a történetbe, aki rendőrnek, ügyvédnek vagy akár emberrablónak adja ki magát. Az áldozattól azt kérik, hogy fizessen a bajba jutott családtag megmentése érdekében. Néha személyesen is megjelennek az áldozat otthonánál, vagy sofőrt küldenek a pénz begyűjtésére. A csalók az áldozatok érzelmeire hatva próbálják őket stresszhelyzetbe hozni, és elérni, hogy gondolkodás nélkül cselekedjenek.
Mire érdemes figyelni?
- Gyanús lehet, ha a hívó fél nem azonosítja magát azonnal. A csalók trükkökkel veszik rá az áldozatot, hogy olyan információkat áruljon el, amit egyébként tudniuk kellene, ha a történet igaz lenne.
- Nagyon súlyos, sürgősnek tűnő esetet írnak le, hogy ne legyen idő gondolkodni.
- Ismerik a családtag nevét, de nem tudnak konkrét részleteket.
- Azt állítják, hogy balesetet szenvedtek vagy bajba kerültek, és pénzre van szükségük. Vagy azt mondják, hogy külföldön vagy utazás közben történt baleset.
- Könyörögnek, hogy senkinek ne szóljon – különösen más családtagoknak ne. A csaló például így próbálja elhallgattatni az áldozatot: „Kérlek, ne mondd el anyának és apának – nagyon mérgesek lennének.”
- Gyakran az éjszaka közepén telefonálnak, hogy kihasználják az áldozat álmosságát és zavartságát.
- A hívó azt mondja, hogy egy másik személy – általában egy ügyvéd – hamarosan kapcsolatba lép az áldozattal.
Hogyan lehet kivédeni?
- Bármilyen sürgős problémával hívják is fel, lassítson, ne fizessen rögtön, hanem gondolja át a történteket.
- Ellenőrizze, hogy ki a hívó, hiába ismerős a szám, vagy a név, ne dőljön be. Tegyen fel neki olyan kérdéseket, amelyeket tényleg csak az unokája tudhat.
- Ne adja meg címét vagy személyes adatait senkinek, aki felhívja. Ellenőrizze a közösségi médiát, hogy az adatait, ki láthatja, állítsa privátra.
- Forduljon egy megbízható családtaghoz, miután letették a csalóval a telefont, mindig hívja fel az unokáját vagy ha nem tudja elérni, lépjen kapcsolatba egy másik családtaggal, hogy a vészhelyzet valós-e.
- Jelentse a csalást a rendőrségnek.
A chatbotokat már az adathalászok is használják, tudj meg többet a témáról ebből a cikkünkből.
