Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Sajátos kutatást végzett néhány amerikai és európai egyetem: elítélt bűnözőkkel vizsgálták meg, mi alapján választják ki, melyik házba törnek be. Több elrettentő figyelmeztetésről derült ki: kifejezetten vonzza a bűnözőket.
A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem, az Amszterdami Szabadegyetem és a hollandiai Leideni Egyetem, valamint a freiburgi Max Planck Bűnügyi, Biztonsági és Jogi Kutatóintézet rendhagyó és roppant érdekes kutatást készített. Ennek során elítélt betörőket „hívtak” virtuális sétára. A különféle elemekkel kiegészített, átlagos külsejű házak közül a bűnözőknek azt kellett megmondaniuk, melyikbe törnének be a legnagyobb valószínűséggel – derül ki az Economx írásából.
Így választ házat a betörő
A kutatás eredményei között kifejezetten meglepő felismerések is akadnak. Összességében kiderült: a bűnözők a lebukás kockázatát kevésbé tartják fontosnak, mint azt, hogy mit zsákmányolhatnak. A legtöbben olyan házakat választottak ki, amelyek előtt drága és mozdítható eszközökre utaló tárgyak voltak: mint például elektronikai cikkekre utaló, üres kartondobozok.
Meglepő eredménye volt a kutatásnak, hogy a bűnözőket kifejezetten vonzzák az olyan, biztonsági berendezésekre utaló kiírások, mint például a „Kamerával megfigyelt terület” – ez ugyanis komoly értékekre utal.
A ház előtt takarást biztosító, sűrű növényzet is felhívja a betörők figyelmét ingatlanunkra.
Az „Együtt a betörők ellen” elnevezésű, európai megelőző kampány tanácsai között a többi között az is szerepel, hogy hosszabb utazás előtt érdemes szomszédainknak azt jelezni, illetve hatékony trükk különféle módokon azt a látszatot kelteni, mintha otthon lennénk: például időkapcsolós lámpák vagy okos készülékek segítségével.
Arra mindenképp érdemes odafigyelni, hogy az ablakok zárva legyenek: a bukóra nyitva hagyott nyílászáró is a könnyű bejutás lehetőségével kecsegteti a bűnözőket. Végül azt is fontos észben tartani, hogy bizonyos biztosítótársaságok a gondossági kötelezettségek megszegésére hivatkozva nem fizetnek, ha az utazás alatt felvételeket osztottunk meg a közösségi médiában – így a posztolást érdemes csak hazaérkezés után kezdeni.
