Pinokkió után szabadon: Mi történne, ha lenyelne egy bálna?

Olvasási idő kb. 3 perc

Fogadjunk, hogy most már téged sem hagy nyugodni a kíváncsiság! Mutatjuk, mi lenne a legvalószínűbb forgatókönyv, ha valamilyen balszerencsés véletlen folytán egészben lenyelne egy bálna.

Jónás és Pinokkió története azt sugallja, hogy lenyelésed után addig ücsörögnél a bálna gyomrában, míg végül sértetlenül kiköpne. A valóság ezzel szemben az, hogy a bálna belsejében lévő körülmények a legkevésbé sem optimálisak az ember túléléséhez. Vigasztaljon a tudat, hogy annak, hogy ilyen helyzetbe kerülj, igen kicsi a valószínűsége.

Előfordult már ilyen eset? 

A Salon riportere, bizonyos Ben Shattuck még 2012-ben vetette bele magát a New Bedford Bálnászati Múzeum feljegyzéséibe, de egyetlen arra vonatkozó bizonyítékot sem talált, hogy valaha is élve nyelt volna le valakit egy bálna. Bár számos esetben előfordult, hogy az állatok megharapták a bálnavadászokat, vagy különféle sérüléseket okoztak – olykor halálosat is –, de egyszer sem a lenyelésük miatt, írja a HowStuffWorks.

És hogy mi az igazság James Bartley történetéből? A legenda szerint a matróz a 19. században a Falkland-szigeteknél járt egy bálnavadász hajóval, amikor élve lenyelte egy bálna. Néhány nappal később aztán a legénység elejtette az állatot, így Bartley kiszabadult, és nemcsak hogy életben maradt, hanem a bálna gyomorsavaitól még az arcbőre is világosabb lett. Ez nem véletlenül hangzik hihetetlenül, a történetről ugyanis kiderült, hogy totális kamu. A beszámoló egy levélből származott, amit állítólag egy másik matróz írt, a későbbi kutatások azonban bebizonyították, hogy a hajón nem utazott James Bartley nevű személy, ráadásul szó sem volt bálnavadászatról. Ezt erősítette meg a kapitány felesége is, aki szerint az eset soha nem történt meg, és csupán az unatkozó legénység szórakoztatását szolgálta.

A méretük ijeszőten hat, de az ember nem szerepel az étlapjukon
Fotó: Allvisionn / Getty Images Hungary

Ez történne, ha lenyelne egy bálna

Oké, de elméletben azért lehetséges lenne, hogy lenyeljen egy bálna, hiszen mégiscsak hatalmas a szája? Vegyük a példának okáért a fog nélküli sziláscetet, amely a világ egyik legnagyobb élőlénye. Ez eddig rendben is van, csakhogy a nyelőcsöve nagyon szűk, így maximum a planktonok férnek át rajta, a toroknyílása pedig nagyjából akkora átmérőjű, mint egy kosárlabda.

A fogas bálnáknál, így a nagy ámbráscetnél már máshogy néz ki a képlet, hiszen egészben nyelik le prédáikat, köztük a tintahalakat és a fókákat. Ha hasonló sorsra jutnál, a kaland rövid véget érne, mert ahogy eljutnál az állat négy gyomra közül az elsőbe, a gyomorsav gyorsan kikezdene, illetve szűkében lennél a levegőnek is. De egyébként is valószínűbb, hogy át sem jutnál a bálna éles fogain, amelyek nagyjából olyan hosszúak, mint egy-egy méretes steakkés. Azok a bálnavadászok, akik a közelükbe kerültek, gyakran a karjukkal vagy az életükkel fizettek érte.

Az amerikai Michael Packardnak ehhez képest hatalmas mázlija volt, amikor júniusban a Massachusetts állambeli Provincetown közelében homárhalászat közben hirtelen bekapta egy bálna. A férfi biztosra vette, hogy itt a vég, de az állat rövidesen elkezdte rázni a fejét, felúszott a felszínre, majd egyszerűen kiköpte. Packard mintegy 30-40 másodpercet tölthetett a hosszúszárnyú bálna szájában, és közben csak a térde húzódott meg. A szokatlan incidens valószínűleg azért történt, mert egyszerűen rosszkor volt rossz helyen: amikor az állat szélesre tátotta a száját, hogy egy halrajból táplálkozzon.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a reptéren úgy érezheted magad, mint egy erdőben

Egy repülőtér általában a rohanásról, a sorban állásról és a zajról szól. Van azonban egy különleges reptér a világon, ahol már az érkezés pillanatában lelassul minden, és a természet közelsége fogadja az utazót.

Édes otthon

Ennek a kerti trükknek ne dőlj be: keserű csalódás lesz a vége

A közösségi médiát az utóbbi időben elárasztották azok a videók, amelyek szerint a papír tojástartó a tökéletes, időspóroló eszköz a tavaszi hagymások és a dughagymák elültetéséhez. A kertészeti szakértők szerint azonban ez az „okos trükk” nemhogy nem könnyíti meg a munkát, de egyenesen tönkre is teszi a drága virághagymákat.

Életem

Ha ez igaz rád, több pénzt hozhat az AI

Felmérések szerint főként azok profitálnak az AI megjelenéséből, akik eleve magasabb képzettségű, jobban fizetett munkakörökben dolgoznak. Aki rendszeresen használ mesterséges intelligenciát elemzésre, szövegalkotásra, programozásra vagy döntés-előkészítésre, könnyebben növelheti a teljesítményét, és ezzel az alkupozícióját is.