Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kerted is van meg szabadidőd is? Akkor kösd össze a kellemest a hasznossal és egészségessel! Tippek cukkini, káposztafélék, saláta és csemegekukorica otthoni termesztéséhez.
Odáig vagy a levélzöldségekért, a cukkiniért vagy a káposztafélékért, és még kerted is van? Ha némi szabadidőd is akad, és nem idegenkedsz a kerti munkától, akkor itt a nagy lehetőség egy saját zöldségültetvény kialakítására! Mutatunk néhány népszerű hazai növényt, amit ha időben elvetsz vagy elültetsz – és rendesen gondozod is őket –, akkor idén nyáron csak egy karnyújtásnyira lesznek tőled a friss és vegyszermentes alapanyagok egy finom főzelékhez, salátához, leveshez, smoothie-hoz vagy egy jó grillpartihoz.
#Spárgatök, cukkini, patisszon – avagy a főzőtökök
A kabakosok, azaz a tökfélék termesztéséhez lehetőleg frissen szervestrágyázott területet válassz. Szaporításuk állandó helyre vetéssel és palántázással is történhet. A helyrevetés ideje április 10-20. között van, a palántákat május elején lehet kiültetni. Kisalagutas fóliás takarás alá már néhány héttel korábban, április közepétől kiteheted a palántákat.
A főzőtökök terméseit úgynevezett gazdasági érettségben takarítjuk be. A termések gyorsan fejlődnek, a virágok megtermékenyítése után 2-3 nap múlva már elérik a fogyasztható fejlettséget.
A spárgatök és a cukkini fűtés nélküli berendezésekben könnyen hajtatható. A jól fejlett palántákat március végétől április végéig lehet kiültetni. Őszi hajtatásban július közepén történő ültetésből október végéig szedhetsz. A javasolt állománysűrűség 1 db/m² növény. Fólia alatt ügyelni kell arra, hogy ha a rovarbeporzás valamilyen ok miatt nem megfelelő, akkor a virágokat magunknak kell mesterségesen megtermékenyíteni.
#Karfiol és brokkoli
Karfiolt és brokkolit csak jó vízellátású, jó szerkezetű, tápanyagban különösen gazdag talajon termessz. Szaporítása végleges helyre vetéssel és palántázással is megoldható. A palánták április végi vagy május–júliusi kiültetésénél 60-70x50-60 cm-es térállást válassz. A termések betakarítása a kiültetéshez és a fajták tenyészidejéhez viszonyítva június elejétől egészen november elejéig történhet. A kelés, illetve ültetés után 10-12 nappal kezdődhet a rendszeres kapálás és öntözés. A vízutánpótlást sok esetben a páratartalom-növelés is indokolhatja, főleg nyár derekán.
A karfiol különleges ápolási munkája a rózsa védelme a közvetlen erős napsugárzástól. A legújabb fajták olyan lombozatot fejlesztenek, melyek megfelelő tenyészterületen képesek zárni, ezzel árnyékot adni a rózsának. Régebbi fajták esetében azonban előfordulhat, hogy a nagyobb leveleket le kell törni és sapkaként ráhelyezni a karfiolrózsára, ezzel megvédve a káros sugaraktól. Ügyelj arra, hogy ne takarj túl korán (5-6 cm átmérő alatt), mert akkor nem fejlődik ki vagy ritka lesz a rózsa.
A karfiol és a brokkoli rózsája a kezdemény megjelenésétől számított 1-2 hét elteltével kifejlődik. A nyári időszakban 6-8 nap alatt, de később, ősszel, amikor hűvösebb az idő, két hétre is szüksége lehet.
#Csemegekukorica
A nyár nagy slágere a kertben nagyon jó köztes növény, ami azt jelenti, hogy a szélvédelem vagy a jobb mikroklíma miatt babot, uborkát vagy tökféléket termeszthetünk a kukoricasorok között. A csemegekukoricát április közepén, azaz már most elkezdheted vetni, és ezt követően kéthetes időközökben a vetést június végéig ismételheted, hogy egész nyáron legyen friss kukoricád. Fontos, hogy a sor- és a tőtávolság is 50-60 cm legyen, és amennyiben egy fészekbe több magot vetsz, az első kapálásnál végezd el a ritkítást (tőszámbeállítást) is, fészkenként csak egy, jól fejlett növényt hagyj. A kukorica szakaszosan vetve július közepétől szeptember végéig szedhető.
#Spenót
Rövid tenyészideje kiváló lehetőséget ad az elővetemények termesztésére és az utóhasznosításra is. A korán lekerülő spenót után vethetsz rövid tenyészidejű sárgarépát, ültethetsz kései káposztaféléket, babot, őszi és téli retket vagy másodvetésű uborkát.
Értelmező miniszótár
A gazdasági érettséget a felhasználási cél határozza meg. Ebben az esetben a termény akkor szedhető, ha a fogyasztható része elérte a felhasználási méretet. E méret lehet fajtára jellemző, de annál kisebb is. Egy-egy növényfaj termése tehát a felhasználástól függően különböző érettségi állapotban is betakarítható. Az uborka például szedhető 3–6 cm, 6–9 cm vagy ennél nagyobb mérettel, de biológiailag éretten is betakarítható (amikor a benne található magvak már továbbszaporításra alkalmasak). Ugyanígy a vöröshagymát szedhetjük zöld- vagy főzőhagymaként, étkezési hagymaként, és biológiai éretten is betakaríthatjuk.
A szakaszos vetés lényege, hogy a zöldséget nem egyszerre, hanem kb. kéthetes eltérésekkel vetjük, több lépcsőben. Így nem egyszerre terem az összes, nem lesz egyszerre annyi kukoricánk vagy spenótunk, hogy azt se tudjuk, hová tegyük, hanem hosszan elhúzódik a termés, és egyszerre mindig csak kevesebb betakarítanivaló van.
Kisalagutas fóliás takarás alkalmazásával általában mínusz 2-3 °C-os külső, időszakos fagyoktól is sikerrel védhetjük meg növényeinket. A fólialagutas (kisalagutas) takarás többhetes koraiságnövelő hatású is lehet.
Fészkes vetés során nem vetősort húzunk kapával, hanem fészkeket alakítunk ki, és fészkenként 3-4 szem magot vetünk. Így vetjük a tökféléket, a dinnyéket és az uborkát.
A spenótot kizárólag helyre vetéssel lehet sikeresen szaporítani, és három szaporítási időpontot különböztetünk meg: tavaszit, nyárit és őszit. A kora tavaszi vetést kora tavasszal, amint a talajra lehet menni, elkezdhetjük, és április közepéig, egyes fajtákat április végéig szakaszosan vethetjük. A vetés mélysége 2-3 cm, a sortávolság 25-30 cm, a tőtávolság 3-5 cm legyen. A szedést akkor lehet megkezdeni, ha a növénynek legalább 5-6 lomblevele van. Főnövényként nem, de a paprika, a paradicsom vagy az uborka előnövényeként, illetve utóhasznosításként számításba jöhet a fóliás hajtatásban.
#Tépősaláta
Tudod, az a mutatós, fodros-bodros levelű. A tépősalátát – a fejes salátához hasonlóan – állandó helyre vetéssel és palántáról egyaránt termeszthetjük.
Tavaszi termesztés esetén a koraiság növelése, valamint a jobb területkihasználás céljából jobb a palántázás. 25-30 cm-es sortávolságra és 25-30 cm-es tőtávolságra ültethetők a palánták március végétől. Fontos szabály, hogy az ültetés alkalmával a salátákat nem szabad túl mélyre helyezni növényvédelmi okok miatt: a mélyre ültetett saláta levelei a nedves talajjal állandóan érintkezve könnyebben megfertőződnek a gombás betegségektől. Ápolni többek között gyomlálással és kapálással kell, de ezt a műveletet csak addig tudod végezni, amíg a növények közé tudsz menni, vagy ágyásos művelés esetén amíg a levelek össze nem érnek. A salátát akkor lehet leszedni, ha a fejek jól kitapinthatók és kemények. Ez a termesztési időszaktól függően, a palántázást követően 5-6 hét.
#Sütőtökök
A sütőtökök hazánkban április végén, május elején helyre vetéssel szaporíthatók, palántát nem szükséges nevelni. Az 1-1,5 méterre elhelyezett sorok között 50-100 cm-es tőtávolságot tarts. Mivel nagy tenyészterületet igényelnek, úgy kalkulálj, hogy akár 2 négyzetméter is kell egy növénynek. A magokat vetheted sorba és fészkesen is. Egy-egy fészekbe 3-4 magot vess. A sütőtök termését késő ősszel szedjük, amikor megcsípte a dér, mert a húsa akkor ízletes igazán. Ez azt jelenti, hogy csak az érett sütőtököt szabad leszedni, kocsánnyal együtt. Mivel télen fogyasztjuk, fagymentes, száraz és tiszta levegőjű helyiségben célszerű tárolni, így néhány hónapig eltartható.
#Zeller
Tudtad, hogy a zellert már az egyiptomiak is ismerték és fogyasztották? Magyarországon nem tartozik a legfontosabb zöldségnövények közé, pedig pár négyzetméteren a család egész éves fogyasztása megtermelhető. Három fő típusa a gumós, a halványító (levélnyél zeller) és a metélőzeller.
A zellert palántáról szaporítjuk, mert apró magjai szabadföldön nehezen csíráznak. Megnevelheted a palántát magad is, ám ez sok odafigyelést és pontosságot igényel, és 10-14 hétig is eltarthat. A házikertbe célszerű a család éves ellátásához elégséges (15-20 db) zellerpalántát megvásárolni és azt kiültetni. Csak olyan palántát vegyél, amelynek lombozata egészséges, zöld, sérülésmentes és gyökerei a palántaföldet egyformán átszőtték. Ilyen palántához tavasszal a közeli piacokon könnyedén hozzá lehet jutni.
A palánták kiültetésével meg kell várni, amíg a talaj kicsit felmelegszik, vagyis május közepétől kerülhet a területre a palánta. Mivel a fiatal növény nagyon érzékeny, az ültetőágynak ülepedettnek, sima felszínűnek és lehetőleg teljesen gyommentesnek kell lennie. A palántákat az ültetéskor alaposan be kell locsolni, legalább 0,5 liter vizet érdemes minden növény alá juttatni. A gyökeresedést segítheted azzal, ha az öntözővízhez egy kevés foszfortúlsúlyos műtrágyát is adsz.
Az ültetést követő két hétben ügyelj arra, hogy a talaj ne száradjon ki. A gumójáért termesztett zellernek a levelét is hasznosíthatod. A gumó felszedése előtt pár nappal a zeller zöldjét is lekaszálhatod, amelyet szárítva tartósíthatsz, így egész évre elegendő fűszered lesz. A gumók felszedésének ideje időjárástól és fajtától függően szeptember–november. A zellergumót felszedése után tisztítsd meg, a sérült, beteg darabokat pedig tedd a komposztálóba. Az egészséges és tiszta gumó hűvös, szellős helyen hónapokig eltartható.
A magvak ültetési mélysége
- A magvak ültetési mélysége elsősorban a mag méretétől függ. Általában a mag átmérőjének 1,5,-2-szerese az a mélység, ahová célszerű ültetni.
- A laza szerkezetű, homokos talajokon a kiszáradás elkerülése céljából mélyebbre, a cserepesedésre hajlamos, hideg agyagtalajokon sekélyebbre ajánlott ültetni.
- A vetést/ültetést követően az apró magvú zöldségek (hagyma, gyökérfélék) vetését tömöríteni kell, mert öntözéskor a magok a talajjal együtt elmozdulhatnak és egyenetlenül fognak kelni.
- A talaj nedvességtartalmát ültetés előtt célszerű növelni.
