Koronavírus: megtagadhatom, hogy karanténba helyezzenek?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A koronavírus kapcsán egyre többet hallunk a karanténról, Kínában és Oroszországban például már teljes településeket zártak el a külvilágtól. De nem a földrajzi értelemben vett karantén az egyetlen olyan intézkedés, amit az állam elrendelhet.

A hétköznapi szóhasználatban karanténnak nevezzük egy település vagy terület lezárását, vagyis az oda való belépésnek és a terület elhagyásának tiltását, de egy beteg vagy fertőzésgyanús személy elkülönítése esetén is ezt a kifejezést használjuk. A TASZ összegyűjtötte, hogy egy súlyosabb járványügyi helyzetben miként korlátozhatja az állam az életünket.

A magyar jogszabályok a járványügyi intézkedések keretein belül foglalkoznak a karanténnal. Ezek általános jellemzője, hogy korlátozzák az egyén szabadságát és a betegjogokat. Azzal, hogy kötelező kórházi tartózkodást rendelnek el, korlátozhatják a mozgásszabadságot, de akár a beteg önrendelkezési jogát is, ha egy terápia kötelező igénybevételét írják elő, anélkül, hogy megkérdeznék erről a beteget. Ezek a jogkorlátozások mindig csak törvényen alapulhatnak, csak a feltétlenül szükséges ideig tarthatnak, és csak a feltétlenül szükséges mértékűek lehetnek. Sosem korlátozható a tájékoztatáshoz való jog, és nem zárható ki teljesen a kapcsolattartás joga sem. De nézzük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket:

#1 Ki rendelheti el a járványügyi intézkedéseket?

Alapvetően az országos tiszti főorvos. Helyi intézkedéseket a megyei, fővárosi kormányhivatalok és a járási, kerületi hivatalok is hozhatnak. Az egyéni rendelkezéseket pedig akár az orvos is elrendelheti.

#2 Mindenkinek kötelező alávetnie magát a járványügyi intézkedéseknek?

Igen. A járványügyi intézkedések kötelezők, tehát nem kell hozzá a beleegyezésünk, ezeket akár az egyén szabadságának korlátozásával is meg lehet valósítani. Az erről szóló döntés azonnal végrehajtható, ha ellenáll valaki, akkor akár erőszakkal is érvényt szereznek neki.

#3 Milyen ellátást kell biztosítani a karanténban lévők számára?

Ez nagyban függ attól, hogy a karantén milyen formájáról beszélünk. A kórházban elrendelt járványügyi elkülönítés esetén az intézménynek biztosítania kell az élelmiszer-ellátást, „egészségügyi textíliát”, vagyis valamilyen pizsamához hasonló ruhaneműt.

Nem mindegy, hogy a karantén milyen formájáról beszélünk
Fotó: urbazon / Getty Images Hungary

#4 Mennyi ideig tarthat a karantén?

A beteg elkülönítése a gyógyulásig tart. A járványügyi megfigyelés ideje az új koronavírusos megbetegedés esetén a kontaktszemélyeknél (a beteggel szoros kapcsolatban lévő személyeknél) az utolsó kontaktust követő 14 napig tart. Egy terület, épület zárlata addig marad fenn, amíg ezt a járványügyi helyzet indokolja.

#5 Megtagadhatom, hogy karanténba tegyenek?

Nem. A járványügyi intézkedéseknek mindenki köteles alávetni magát. Ha ellenállsz, akár erőszakkal is végrehajtják az intézkedést.

#6 Ha valaki karanténba kerül, az betegszabadságnak minősül?

Nem. Akit „közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”, vagyis karantén alá helyeznek, az jogilag keresőképtelennek minősül. Aki így válik keresőképtelenné, annak nem betegszabadság jár, hanem már az első naptól táppénzt kap. A törvény szerint ugyanakkor társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet (és esetleges egyéb költségeket is) az állam megtéríti.

#7 Köteles elfogadnia a munkáltatónak, ha karantén miatt nem megyek dolgozni?

Igen. Akit „közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek”, vagyis karantén alá helyeznek, az jogilag keresőképtelennek minősül. A keresőképtelenség ideje alatt pedig a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A karanténnal bevezetett mozgáskorlátozást tehát nem írhatja felül a munkáltató. Viszont ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem dolgozhatsz! A munkáltató bevezethet például távmunkát, és előírhatja vagy megállapodhattok, hogy otthonról dolgozz.

Dolgozni semmiképp se menj így be
Fotó: ArtistGNDphotography / Getty Images Hungary

#8 Ahhoz, hogy egy gyerek karanténba kerüljön, kell a szülő hozzájárulása?

Mivel a karanténba nem önkéntes, beleegyezéses alapon kerülnek az emberek, a kiskorú is karanténba zárható a szülő beleegyezése nélkül. Ettől függetlenül, a gyereket is – a számára érthető módon – és a szülőt is tájékoztatni kell.

#9 Kell-e tájékoztatni a gyerek állapotáról a szülőket? Hogyan érdeklődhetünk?

Igen, mégpedig részletes és kielégítő tájékoztatást kell adni. A legjobb az, ha a kórház megad egy elérhetőséget, ahol a szülők érdeklődhetnek, de természetesen személyesen is meg kell adni a megfelelő tájékoztatást. Nemcsak a szigorúan vett egészségi állapotról kell tájékoztatni a szülőt, hanem arról is, hogy várhatóan meddig tart az elkülönítés, és addig milyen módon léphet kapcsolatba a gyerekével. Fontos, hogy a szülő azzal is tisztába kerüljön, van-e lehetőség személyes tárgyak, játékok, könyvek, ruhák, tisztálkodási eszközök, vagy akár élelmiszer bejuttatására.

#10 Meglátogathatom-e a gyerekemet, ha karanténba kerül?

Ez nagyban függ az elkülönítés módjától, de alapvetően nem. Ha az egész intézmény nincs lezárva, természetesen magába a kórházba be lehet menni, de a koronavírus miatt elkülönített betegek a külvilágtól hermetikusan el vannak zárva, így a szülők nem mehetnek be a gyerekükhöz.

Ha másra is kíváncsi vagy a karanténnal kapcsolatban, további részleteket és válaszokat a TASZ oldalán találsz.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.