Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyers húson tanyázó kórokozók csúnya fertőzések forrásai lehetnek, ezért nem árt az óvatosság.
Betegesen félsz a nyers hústól, mert attól tartasz, hogy valami bajod lesz tőle? Az aggodalmaid nem teljesen alaptalanok, de ha tudod, mit kell tenned, nincs mitől tartanod. A Huffington Post élelmiszer-biztonsági szakértőket kérdezett arról, hogy mire kell ügyelni a nyers hús előkészítése, elkészítése, valamint a konyhai takarítás során.
Olcsó húsnak híg a leve?
Archie Magoulas, az USA földművelésügyi minisztériumának élelmiszer-biztonsági szakértője szerint a kiváló minőségű hústól éppúgy lebetegedhetsz, mint az alacsonyabb minőségűtől, ha nem gondoskodsz a megfelelő óvintézkedésekről. Mivel a veszélyes baktériumok számunkra láthatatlanok, az óvatosság az egyetlen módja egy esetleges ételmérgezés megelőzésének.
Mik a legfontosabb higiéniai szabályok?
Egy élelmiszer-biztonságra szakosodott ügyvéd, Marc Sanchez azt tanácsolja, hogy amikor csak hússal dolgozol, előtte és utána mindenképp iktass be egy 20 másodperces kézmosást szappannal és meleg vízzel, majd győződj meg róla, hogy minden szükséges felület és eszköz tiszta-e.
A nyers húsban és húslében lévő baktériumok átkerülhetnek más ételekre, eszközökre és felületekre. Ezt hivatalosan keresztszennyezésnek nevezik
– figyelmeztetett Magoulas, rámutatva, hogy a pácolt húst ezért például mindig lefedve kell tárolni a hűtőben.
Mennyire számít a hőfok?
A főzésnél a megfelelő hőmérséklet kulcs, ezért ha biztosra akarsz menni, szükséged lesz egy húshőmérőre. Az élelmiszer-biztonsági szakértő szerint a nyers marha-, sertés-, bárány- és borjúhúst addig kell sütni-főzni, amíg az eszközzel 62,8 Celsius-fokot nem mérsz, majd fogyasztás előtt tanácsos beiktatni egy háromperces pihentetést. A magasabb hőfokkal nincs gond (legfeljebb annyi, hogy kiszáradhat a hús), az ennél alacsonyabb viszont kockázatos lehet.
A darált marha-, sertés-, bárány- és borjúhúsnál egy kicsit magasabb, 71,1 fok a biztonságos maghőmérséklet, míg a baromfiknál a 73,9 fokos érték a vízválasztó.
Hogy tisztítsam meg a főzés kellékeit?
Sanchez útmutatója alapján a szappanos, meleg vizes tisztítás mellett a konyhapultot, illetve a nyers hús előkészítéséhez használt vágódeszkát és konyhai eszközöket fertőtleníteni is kell. Ezt elvégezheted akár házilagos megoldással is: csak keverj el egy evőkanálnyi illatmentes, klóros fehérítőt egy gallon, vagyis 3,78 liter vízben.
Mire vigyázzak még?
Nem a nyers hús az egyetlen, amivel kapcsolatban élelmiszer-biztonsági kockázatok merülnek fel. Szinte minden étel, amit megeszünk, tartogat valamilyen szintű rizikót. Magoulas szerint a nyers húson kívül a tojás és a tengeri herkentyűk sem tekinthetők sterilnek, de sorolta az olyan friss árukat is, mint a saláta, a paradicsom, a dinnye vagy éppen a csírafélék.
„Több ezer baktérium van jelen a környezetünkben. Azokat a mikroorganizmusokat, amelyek betegségeket okoznak, kórokozóknak nevezzük. Ételmérgezések akkor történnek, amikor a kórokozók belépnek az élelmiszer-ellátásba. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden baktérium veszélyes az emberre nézve. Bizonyos baktériumfajtákat például a sajt- és joghurtkészítésnél hasznosítanak.”
Sanchez mindezt azzal az általános érvényű jó tanáccsal egészíti ki, hogy mindig használd a józan eszed. A lehetőségekhez mérten igyekezz ellenőrizni, hogy tényleg friss-e az adott étel, vagyis alaposan nézd meg, tapintsd meg és szagold meg, ha pedig valami szokatlan dolgot tapasztalsz, inkább ne kockáztass. További tippek az ételmérgezés megelőzéséhez itt:
