Veszélyes felhasználni a kicsírázott krumplit?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Elég idegesítő tud lenni, amikor a boltban még makulátlannak látszó krumpli néhány napon belül kicsírázik.

Kidobni sajnálod, de nem vagy biztos benne, hogy meg lehet-e enni. Ha csak a főzés előtt szembesülsz vele, hogy a hétvégi ebédhez szánt krumpli menthetetlenül kicsírázott, komoly dilemmát jelenthet, hogy mi legyen a sorsa. A Takeout éppen ezért egy burgonyaügyekben járatos szakértőhöz fordult tanácsért.

Miért csírázik ki a krumpli?

Mike Wenkel, a Michigan Potato Industry Commission ügyvezető igazgatója szerint az ősszel betakarított krumplit a tél folyamán 4 Celsius-fok körüli hőmérsékleten tárolják, a boltban viszont már fény és meleg éri őket, így azonnal tavaszi üzemmódba kapcsolnak, és elkezdenek csírákat hajtani. Nem is csoda, hiszen a burgonya csírázásához a 22 fok körüli hőmérséklet az ideális, ami közel áll a legtöbb szupermarket és háztartás átlagos szobahőmérsékletéhez.

Meg lehet enni?

A szakember magyarázata alapján a csírázás során a krumpli cukrokat alakít át keményítővé, illetve energiát von el a gumóból a növény felépítéséhez, de ezzel az étkezés szempontjából semmiféle probléma nincsen. Wenkel és más szakértők ezért azt javasolják, hogy simán csak vágjuk le a csírákat a burgonyáról, majd készítsük el ugyanúgy, ahogy egyébként is tennénk.

Idézőjel ikon

Amíg ezt megteszed, teljesen biztonságos a fogyasztása.

A fordulópont inkább akkor jön el, amikor a krumpli összezsugorodik és fura textúrát kap. Ilyenkor a betervezett fogástól függően már érdemesebb lehet friss burgonya után nézni.

És még valami: próbálj ellenállni a krumpli lehűtésére irányuló kényszernek. A hideg arra sarkallja a gumót, hogy cukorrá alakítsa a keményítőket, amitől szokatlanul édes ízt kaphat.

Ha leszeded a csírákat, nincs mitől tartanod
Fotó: Beata Haliw / Getty Images Hungary

És mi van akkor, ha bezöldül?

A jelenség a klorofilltermelődésből fakad, és arra utal, hogy a krumpli fotoszintetizál. Wenkel szerint ebben az esetben ugyanaz a teendő, mint a csíráknál: vágd le róla a zöld részeket. Ezt több okból is tanácsos megtenned. Ha megeszed, az egyrészt keserű lesz, másrészt a zöld krumpli nemcsak klorofillt, hanem szolanint is termel, ami mérgező lehet.

„A burgonya érett gumói csak 0,002-0,01% szolanint tartalmaznak, ez a mennyiség az emberre és az állatokra veszélytelen. Az éretlen vagy az öreg, kicsírázott gumókban viszont már 0,06% is lehet a mérgező alkaloidból. Mivel a szolanin főként a felszín közelében koncentrálódik, a zöld héjú gumókat a főzés előtt vastagon kell meghámozni, és lehetőleg sok vízben kell főzni, hogy a mérgező anyag kioldódjon” – írja a Wikipédia.

Összefoglalva tehát: ha eltávolítod a csirákat, nyugodtan felhasználhatod a krumplit, feltéve, hogy nem túl puha. Ami pedig a zöld burgonyát illeti, ha csak egy kis rész színeződött el, akkor vágd le róla, ha viszont az egész elzöldült, inkább szabadulj meg tőle.

Kíváncsi vagy, hogy életben maradnál-e kizárólag krumplin tengődve? Akkor ne hagyd ki alábbi cikkünket sem:

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.