Ezért nem lehet a fekete műanyagokat újrahasznosítani

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A fekete műanyag tálcák és dobozok az újrahasznosítás fekete bárányai, ezért ha egy kicsit is fontos neked a környezetvédelem, jobb, ha távol tartod magad tőlük.

A műanyag csomagolóanyagok már alapvetően is megterhelik a környeztet. Hát még a fekete műanyagok! A Lifehacker szerint ezeket sokkal bonyolultabb újrahasznosítani, ezért a legtöbb esetben a szelektív gyűjtés ellenére is szemétlerakókban végzik. Máris elmondjuk, hogy miért. 

Miért problémásabb a fekete?

Bár az emberek azt gondolják, hogy amit a szelektív gyűjtőbe dobnak, azt automatikusan újrahasznosítják, a valóságban ennél egy fokkal árnyaltabb a kép. Főleg, ami a szemétgazdálkodásban notórius hírnévnek örvendő fekete műanyagokat illeti.

A modern újrahasznosító üzemekben a hulladékokat szenzorokkal válogatják szét, a korommal színezett fekete műanyagok azonban elnyelik az infravörös hullámokat, így a rendszer nem tudja elkülöníteni őket. Ennek pedig az a vége, hogy annak a rengeteg fekete műanyag tálcának, elviteles doboznak és kávéspohárfedőnek a nagy része hulladéklerakókba kerül.

Akkor miért alkalmazzák?

A fekete műanyagok azért népszerűek a kereskedelemben, mert egyrészt blokkolják az UV-fényt, másrészt esztétikailag jól mutat rajtuk az étel, ráadásul olcsóak is.

A fekete műanyagokkal nem csak az a gond, hogy újrahasznosításuk mennyire költséges. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – más színekkel ellentétben – csak fekete műanyagokhoz lehet felhasználni őket.

Ha nem tudod elképzelni, hogy mennyi hulladékról lehet szó, indulj ki abból, hogy a Greenpeace adatai szerint csak az Egyesült Királyságban 1,3 milliárd fekete műanyag tálcát használnak el évente. 

Átcsúsznak a szenzorokon
Fotó: sergeyryzhov / Getty Images Hungary

Mi a helyzet Magyarországon?

A Don’t waste it! szerint az optikai válogatás Magyarországon még gyerekcipőben jár, a legtöbb helyen még az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékokat kézzel válogatják (ami szintén nem a legjobb megoldás, hiszen rengeteg idővesztességgel és macerával jár), így a beazonosításból származó hiba nem technikai, hanem legfeljebb emberi eredetű lehet. Tekintettel arra, hogy

Idézőjel ikon

a hazai hulladékválogató-művek jelentős fejlesztések előtt állnak, idő kérdése, hogy ezzel a problémával szembetalálhatjuk magunkat.

Mi lehet a megoldás?

A saját kereteiden belül annyit mindenképpen megtehetsz, hogy minél kevesebb fekete műanyagot használsz, és amit kidobsz, azt előtte leöblíted. Egy német vegyipari cég, a BASF előrukkolt egy módszerrel, ami szélesebb körökben is pozitív változást hozhat. Az általuk alkalmazott színezési technika ugyanis már lehetővé teszi a fekete műanyag tálcák újrafeldolgozását

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.