Mikor és hogyan romlanak meg az ételek?

Olvasási idő kb. 2 perc

A baktériumok és penészgombák munkája szerencsére többnyire rossz szagok és furcsa színek formájában is megmutatkozik.

A gyártók által feltüntetett dátumok csak azt jelzik, meddig garantálható egy-egy termék esetében, hogy minőségromlás nélkül fogyaszthatók maradjanak. Az, hogy vajon kockázatmentes-e elmajszolni egy lejárt szavatosságú ételt, és mi történik ilyenkor valójában a felszín alatt, sok más tényezőtől is függ. A SciShow videójából kiderül, mitől lesz olyan utánozhatatlanul gusztustalan szaga a tejnek, és mi színezi szép zöldre a húsokat.

Mennyit érnek a dátumok?

Tulajdonképpen a zöldség- és gyümölcsfélék esetében a legérdektelenebb, mit mondanak a címkék, a vízben és egyéb tápanyagokban különösen gazdag zöldségek ugyanis gyakran már 24 órával a beszerzésük után elkezdenek mutatós, bolyhos penésztakarókat növeszteni. A folyamat persze jócskán lelassíthatjuk azzal, ha a lehető leggyorsabban a hűtőbe helyezzük a rizikósabb példányokat.

Savanyú tej

A tej esetében persze igyekszünk biztosra menni, és pasztőrözéssel vagy hasonló eljárásokkal semlegesíteni a baktériumok enzimeit. A hőkezelést túlélő baktériumok azonban egy idő után aktivizálják magukat és elkezdik tejsavvá alakítani a tejben található cukrokat. Ez okozza tehát a savanyú ízt és a horrorisztikus ízélményekre figyelmeztető szagokat.

Ez a folyamat nagyban függ attól is, mennyi időt tölt melegebb környezetben a tejed: ha időnként a pulton felejted, a szavatosság lejárta előtt is megromolhat, ha viszont megfelelő hőmérsékleten tárolod, 5 nappal is túlélheti a dobozon feltüntetett dátumot.

Zöldes húsok

A húsokkal már sokkal kockázatosabb kísérletezgetni, a húsokon élősködő baktériumok ugyanis hamar elszaporodnak a tápanyagban szerfölött gazdag környezetben. A húsok felületét preferáló baktériumok munkája ugyanakkor általában szintén könnyen tetten érhető. A húsok felületén falatozgató baktériumok ugyanis olyan melléktermékeket hagynak maguk után, amelyek kifejezetten büdösek és a húsokat is gyorsan színváltóssá varázsolják. A rothadó, büdös húsokat zöldessé tevő hidrogén-szulfid és a többi melléktermék ugyanakkor néhány nap alatt ehetetlenné teheti a húsokat, ebben az esetben tehát jobb komolyan venni a dátumokat.

Sóbors receptek

Van egy jó recepted, és megmutatnád a világnak?

Ott lapul a nagymamád receptes füzetében, milliószor készítetted már a különleges alkalmakra, olyan, ami megmenti a hétköznapokat, vagy épp ez a kedvenc ételed? 

Küldd el nekünk, és legyél a Sóbors Olvasói receptek rovatának szerzője!

A recepted nem maradhat a fiókban!

Recept beküldése

hirdetés

CAARDI
CAARDI
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?