Így öl meg a kontaktlencséd. Nem, nem a szemeddel kezdi!

Olvasási idő kb. 2 perc

Az emberek többsége a lefolyóba vagy a vécébe dobja a használt kontaktlencséjét. És hogy mi lesz belőle? Nem, nem látnak tőle jobban a cápák.

Milyen kényelmes a napi kontaktlencse, az ember csak beteszi reggel, kidobja este. A felmérések  szerint sok használó nem a kukába, főleg nem a szelektív hulladékgyűjtőbe, hanem egészen egyszerűen leküldi a lefolyón vagy a vécén. Aztán mennek ezek is a többi hulladék közé a vizeinkbe. Illetve bizonyos részei vissza az ivóvizeinkbe, majd a szervezetünkbe. 

Az Amerikai Kémiai Társaság éves konferenciáján ismertette Charles Rosky, az Arizonai Állami Egyetem PHD hallgatója, hogy milyen veszélyt jelentenek a hanyagul eldobált kontaktlencsék a környezetre nézve. 

20-23 tonna műanyag szemét csak az Amerikai Egyesült Államokban

Először is egy kutatásban megkérdeztek embereket, hogy ők mit kezdenek a használt kontaktlencséikkel. Nos, 15-20 százalék válaszolta azt, hogy egyszerűen a csapba vagy a vécébe dobják, ez pedig az amerikai eladási adatokat figyelembe véve azt jelenti, hogy évente mintegy 1,8-3,6 milliárd lencse megy egyenesen a vizekbe, ez pedig összesen 20-23 tonna szemetet jelent. 

Ne a mosdóba dobd a kontaktlencsédet!
Fotó: Shutterstock

Nem bomlik le

A kutatók a szennyvíztisztító telepek mikroorganizmusaiban öt olyan polimert is felfedeztek, amiket jellemzően a kontaktlencsékhez használnak. Ezek a polimerek aztán tovább bomlanak, és visszakerülhetnek az élelmiszerellátási körforgásba, ezzel együtt pedig az emberi szervezetbe is bejuthatnak, vagyis mikor legközelebb lehúzod a vécén a kontaktlencsédet, akár meg is eheted egyből. 

Ez a kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mit is dobsz a mosogatóba, a csapba, vagy mit húzol le a vécén. Nyilván vannak dolgok, amiket eleve oda szánt az angol vcéé feltalálója, Sir John Harington.  A kontaktlencse nem ide tartozik, ezért az ilyen és ehhez hasonló dolgokat érdemesebb a kukába dobni, hiszen a szennyvíztisztítók nincsenek arra felkészülve, hogy ilyen nagy számban dolgozzák fel a nem a vécébe való dolgokat is. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Juhász Edina
Juhász Edina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ne rontsd el a gyógyulást: így egyél okosan foghúzás után

A foghúzás utáni megkönnyebbülést gyorsan beárnyékolhatja a kérdés: mit szabad egyáltalán enni? Bár rutinfeladatnak tűnik, a fogeltávolítás valójában egy komolyabb sebészeti beavatkozás, ahol a gyógyulás sikere nagyban múlik azon, mi kerül a tányérunkra az első napokban.

Offline

Nyírség, Hanság, Völgység: tudod, merre vannak?

Bizonyára te is jól tudod, merre van Baranya vármegye, és a Duna-Tisza közének elhelyezkedése sem ismeretlen számodra. De vajon képben vagy Magyarország kisebb tájegységeivel is? Itt a lehetőség, hogy kvízünket kitöltve számot adj tudásodról!

Testem

Görcsöl, fáj, és túl sok? – amikor a menstruáció már nem csak „nyűg”, hanem betegség jele

A legtöbbünknek megvan az a kép, ahogy egy forró vizes palackkal a hasunkon fekszünk a sötétben, és próbáljuk túlélni az első napot. Azt tanultuk az anyukánktól, a nagyanyánktól és a biológiatanárunktól, hogy a menstruáció fáj, és kész. De mi van akkor, ha a fájdalomcsillapítók már nem hatnak, ha a ciklusunk teljesen kiszámíthatatlan, vagy ha a vérzés miatt napokra kiesünk a munkából? A szakértők szerint van egy pont, ahol a „természetes folyamat” átcsap kóros állapotba, és ezt nem szabadna annyiban hagynunk.

Offline

Tömegeket árult el ez a magyar erdő, sokaknak mégis sikerült átszökni rajta a szocializmusban

Napjainkban a kristálytiszta levegőért és az idilli túraútvonalakért járunk Kőszegre, de alig néhány évtizede ez a vidék az ország egyik legfélelmetesebb csapdája volt. A Kőszegi-hegység sűrűjében láthatatlan, pókhálószerű drótrendszerek várták a menekülőket, ahol egyetlen botlás is vörös riasztást és fegyveres határőrök megjelenését vonta maga után. De mégis hogyan vált a magyar Alpokalja a vasfüggöny egyik legszigorúbban őrzött bástyájává, és mi maradt mára a rettegés évtizedeiből?

Világom

Külön szobában alszik III. Károly és Kamilla királyné: ez a furcsa szokás oka

Károly király és Kamilla királyné magánéletének egy különös titkára derült fény: az uralkodó krónikus hátfájdalmai miatt alszanak külön hálószobában. Bár a brit királyi családban a külön alvás nem szokatlan, a pár esetében a döntés elsődleges oka az volt, hogy a király alaposan ki tudja magát pihenni éjszakánként.

Mindennapi

Ez történik, ha egy ország kifogy az üzemanyagból

Kubában már nemcsak a benzinkutaknál érződik az üzemanyaghiány. A dízel- és fűtőolaj-tartalékok kimerülése miatt Havanna egyes részein napi 20-22 órás áramszünetek alakultak ki. A kubai válság megmutatja, milyen gyorsan béníthatja meg egy ország mindennapjait, ha nincs elég energia a közlekedéshez, az áramtermeléshez és az alapellátáshoz.

Testem

Megszólalt egy magyar hantavírusos beteg: ezek voltak az első tünetei

A tavalyi évben Magyarországon összesen tíz hantavírus-fertőzést jelentettek a hatóságok. Bár a betegség viszonylag ritka, lefolyása rendkívül súlyos is lehet. A tíz fertőzött közül az egyik az őriszentpéteri Mihály Zsolt hivatásos vadász volt, aki elmesélte, miként zajlott le nála a betegség, és milyen rejtélyes tüneteket tapasztalt.