A biogyümölcs tényleg annyival egészségesebb? És ha hagyományos termesztésűt veszek, hogyan mehetek biztosra, hogy véletlenül se maradjanak rajta növényvédő szerek?
Az élelmiszerekkel kapcsolatos aggodalmaskodás igazi slágertémának számít az interneten. Szinte az összes létező életmód bloggernek és önjelölt life coach-nak van valami tuti tippje az életünkre törő mérgek és vegyszerek felszámolására. Ha például rákeresel a gyümölcsökön lévő vegyszermaradványok eltávolítására, töménytelen mennyiségű blogposztot találhatsz, ami megoldást kínál a problémára. De ezek vajonvalóban megbízhatóak?
Rengeteg a féligazság
Persze nagyon is érthető, hogy minél kevesebbet szeretnél a szervezetedbe juttatni azokból a anyagokból (hivatalos nevükön peszticidekből), amelyeket a mezőgazdaságban a kártevők és gyomok kiirtására használnak. A Popular Science ugyanakkor megjegyzi: ha már ki akarod zárni a vegyszereket, akkor olyan módszerhez folyamodj, ami bizonyítottan működik. Gondolj csak mondjuk a csirkehúsra, amit az élelmiszer-biztonság jegyében sokan gondosan leöblítenek a főzés előtt. Csakhogy feleslegesen! A víz nem pusztítja el a baktériumokat, viszont szétfröccsenve veszélyes kórokozókkal boríthatja be a konyhai felületeket.
Ezt javasolja a tudomány
A vizes öblítés a gyümölcsöknél sem tökéletes megoldás, mert jellemzően csak részben távolítja el a vegyszereket. Azt, hogy konkrétan mennyit, attól is függ, hogy milyen a gyümölcs héja. A viasszal kezelt almát például hiába dörzsölgetnéd naphosszat a víz alá tartva, nem igazán fog beválni. A boltokban kapható készítményekben szintén nem lehet maradéktalanul megbízni. Még ha működnek is (ami egyáltalán nem garantált), soha nem tudhatod, hogy felszívódik-e valami belőlük.
A helyzet ennek ellenére nem reménytelen. Létezik ugyanis egy olcsó és természetbarát alternatíva, melynek hatékonyságát tudományos eredmények is alátámasztják: a szódabikarbóna. Ha felöntöd vízzel, és hagyod hatni legalább egy percen át, sokkal több vegyszertől szabadít meg mint a sima víz.
A kísérletek során nagyjából 8 perc kellett hozzá, hogy a vegyszerek szinte teljesen eltűnjenek a beáztatott almák felületéről, 12-15 perc elteltével pedig hírmondó sem maradt utánuk. Mint kiderült, ez annak köszönhető, hogy a sokoldalú szódabikarbóna elősegíti a kutatásban vizsgált két peszticid, a tiabendazol és a foszmet lebomlását. Mivel azonban más anyagok reakciója eltérő lehet, totális vegyszermentességet ettől a módszertől sem várhatsz. Már csak azért sem, mert ha az említett anyagok beszivárognak a gyümölcshúsba, nincs az a házi praktika, amivel kimoshatnád onnan azokat.
A biogyümölcs biztonságos?
Az Environmental Working Group környezetvédelmi szervezet évről évre a „Piszkos Tizenkettő” néven elhíresült listán veszi számba a leginkább szennyezett amerikai zöldségeket és gyümölcsöket. Idén ez a következőképpen néz ki:
- eper
- spenót
- nektarin
- alma
- szőlő
- őszibarack
- cseresznye
- körte
- paradicsom
- zeller
- burgonya
- kalifornia paprika
A szervezet korábban azt állította, hogy a listán szereplő zöldségek és gyümölcsök az átlagosnál nagyobb kockázatot hordoznak, a bio változataikra való áttérés viszont kifejezetten építő jellegű az egészségre nézve. Az nem is vitás, hogy a bio varációk fogyasztása önmagában semmiképp sem káros, hanem inkább előnyös (az árukról most ne beszéljünk), ám a megállapítás ettől még nem helytálló.
A Popular Science szerint a vegyszerek szintje a Piszkos Tizenkettő esetében is messze elmaradt az egészségügyi határértékektől, ráadásul egyes peszticidek kisebb arányban a biogazdálkodásból származó terményekben is előfordulhatnak.
Ha szeretnél biztosra menni, a legjobban talán akkor jársz, ha közvetlenül a termelőtől vásárolsz, és megkérdezed tőle, hogy felhasznált-e valamilyen növényvédő szert, majd otthon a biztonság kedvéért leöblíted a gyümölcsöt szódabikarbónás vízzel.
Érdekel, hogy itthon is ugyanazok-e a szabályok vonatkoznak a növényvédő szerekre, mint az Egyesült Államokban, illetve, milyen rendszer szerint vizsgálják, hogy Magyarországon melyek a legszennyezettebb zöldségek, gyümölcsök? Erről itt írtunk részletesebben.
